Az Iszlám Állam iraki-szíriai problémájának része az egetverő képmutatás, amelyre az amerikai polit-locsogók képesek az Iránnal való létező, de erkölcstelen, szükséges, de vérforraló együttműködéssel kapcsolatban. A jajveszékelés nagyban megy Szíriával kapcsolatban is, amelyikkel szintén valamelyes együttműködésre kényszerül az USA, mert az Iszlám Állammal alkalmasint csak így lehet bírni.

Amerika Irakban rég eljátszotta moralizáló jogát. Most rányitogatnak az iráni nukleáris nyitásra, végül az iráni Forradalmi Gárdától is van még mit tanulniuk. Szíriában pedig várhatóan mégis berepülnek a kormányerők és a barátibb ellenállók megsegítésére, bár ilyesmiről egy éve épp az oroszok mediálták le őket. Igaz, mostanra az ISIS bombarepeszekkel terítette a régiót.

Az erkölcsi halálhörej tehát fölösleges, mi több káros, mert időt rabol el egy alapfokú ISIS indokolta együttműködéstől az Obama- és a Rouhani-kormány között, ami üdvös, hisz használ a két fél közti bizalmatlansági légkör oldásában, amelynek az iráni forradalom óta annyi áldozata volt mindkét táborban. Az amerikai és iráni drónok máris megférnek az ISIS iraki és szíriai légterében, az amerikai fegyverek rossz kézbe jutásáról együtt aggódik a Pentagon és a szíriai moderáltak, az USA gépei mindennaposak Irak északi részén, jelenlétük várható Szíriában is.

Mindez szükséges, és nem kellem vagy mores kérdése: az ottaniak nélkül nem megy. Persze lehet, hogy velük se. Egy nukleárisabban is partner Irán érdekében a katonai együttműködés hivatkozási-tárgyalási alapot teremt, ettől még nem kell feladni a „timeo danaos et dona ferentes” intést. Tovább rontja a helyzetet, hogy míg az USA a belföldi megosztottság, az Iszlám Állam elleni közel-keleti szükségpartnerségek, a buktagyanúsan elégséges légi hadviselés, a valós geopolitikai követelmény-szövevény, s az egésznek a valószínű elhúzódása esetén a hadsereg újrabevetése között egyensúlyoz, Irakban rég megjelentek az ISIS-evő Hezbollah szakértők.

Ostobaság lenne nem számítani arra, hogy az irakiak nevében az al-Kaida vagy épp a Hezbollah harcolnak, és ökörség nem kihasználni ezt! Hogy az Iránnal való szubliminális együttdolgozás vonzza a Hezbollahot is? De hisz máris ott vannak! A libanoniak iraki jelenléte számszerűleg nem aggasztó, de verhetetlenek a kiképzésben, terrortámadások szervezésében, improvizált pokolgépgyártásban (IED), rakétafegyverzet használatában, politikai hatalom megszerzésében-megtartásában, vagy akár az izraeliek sakkbantartásában. És miért rossz, hogy az Irán-Hezbollah vonal beszámításával, Teherán vagy épp Bagdad és a moderált iszlamisták (?) révén lehet indirekt módon hatni a Hezbollahra, de legalább betekintést nyerni az iraki és szíriai machinációiba? Vagy értesülni az új Teheránról és a nemrég épp kormányalakítást játszó Aszad-rezsimről. Nem minden valamirevaló hírszerzés álma, hogy többletinformációkat szerezzen a mégoly természetellenes és ideiglenes koalíciókból is (amilyen az iráni  vagy főleg aszíriai), tulajdonképpen felkészülve arra, ami utána következik?