Szomorú, hogy Románia az utóbbi időben igencsak vérszegény ország lett, s nem csak a szó átvitt, de tényleges értelmében is. Az Egészségügy Minisztérium meg is húzta a vészharangot: az egészségügyi rendszer nem rendelkezik kellő mennyiségű vérrel, olyannyira nem, hogy bizonyos műtéteket el is kellett halasztani vérhiány miatt.

Az viszont jó dolog, hogy – a példaadás kedvéért – a kormány öt minisztere, továbbá Victor Ponta kormányfő is önként jelentkezett véradásra, és az még jobb az, hogy ifjú pénzügyminiszterünk, Ioana Petrescu maga is bekapcsolódott az akcióba.

Szomorúbb azonban, hogy a huszonöt tagú kormányból mindössze öt tárcavezető ás a kormányfő érezte kötelességének az önkéntes jelentkezést.

Ennél is elszomorítóbb az, hogy az „hatok” – Victor Ponta miniszterelnök mellett Nicolae Banicioiu egészségügyi miniszer, Titus Corlatean külügyi tárcavezető, Robert Cazanciuc igazságügyi miniszter, Eugen Teodorovici, az európai alapok vezetője és az ifjú pénzügyminiszter – kizárólag a sajtó jelenlétében tud vért adni. Az eredetileg humanitárius akció tehát öntömjénezéssé vált, miniszter uraméknak és asszonyomnak ugyanis gondja volt rá, hogy hazafias gesztusukról tudomást szerezzen az egész ország.

A derék újságírók meg is örökíthették a pillanatot, amikor önzetlen minisztereink végigfeküdtek az ágyukon, feltűrték ruhaujjukat, az asszisztensek előkészítették a tűket és azokat karjukba szúrták. Ekkor azonban a személyzet felszólítására el kellett hagyniuk a véradó termet, amit a magam részéről igazságosnak is tartok, miért lássák vérezni a tárcavezetőket a sajtó kotnyeles képviselői, akik tollaikkal eddig is éppen elég vérző sebet okoztak szegény minisztereinknek.

A legszomorúbb dolog azonban csak most következik. Az újságírók távozása után a miniszter urak szépen kiszedették az asszisztensekkel a tűket a karjaikból. A nyilvánosság már megvolt, vérüket majd képletesen odaadó, áldozatos munkájukkal adják az országnak.

Az sem egészen felvidító dolog, hogy a véradási trükkbe az egészségügyi személyzet is belement, a vérközpont igazgatója el is ismerte, hogy némileg eltekintettek a szabályzattól. Victor Ponta ugyanis nem adhatott volna vért Tulcea megyében, mivel az idevágó jogszabály értelmében ezt csakis a megyei vérközpontban lehet(ne) megtenni. No de egy kis miniszterelnöki vérért törvényt is lehet bontani.

Emellett időigényes volt a sajtó összecsődítése, ezért a vértelen miniszteri véradásra csak délután három óra után került sor, márpedig a kifüggesztett órarend szerint erre csak déli egy óráig lehetett volna mód. A szervezetnek ugyanis megvan a maga bioritmusa, azt megbolygatni veszélyes dolog.

És az sem szívet derítő, hogy az „önkéntes miniszteri” véradók egyike, Eugen Teodorovici pontosan tudta, hogy fölöslegesen jelentkezik, hiszen antibiotikumos kezelés alatt állott. Ám maga az egészségügyi tárcavezető sem adhatott vért – egészségügyi okok miatt.

Nos, utóbbit a hazai egészségvédelem állapotát is jellemzi: a – finoman szólva – gyengélkedő egészségügy mellett maga a tárcavezető sem érzi túlságosan jól magát.