Kustán Magyari Attila: A csimpánz és a románok

Egy nemrég elkészült Európai Uniós felmérés szerint a tagállamok átlagos intelligenciaszintjét tekintve Románia ismét hozza a formáját, és sikerül a sereghajtók közé jutnia, Bulgáriával karöltve, bár tegyük hozzá: Szerbiát, Montenegrót és a kontinens felé kacsintgató Törökországot megelőzve. Az átlagos európai 100 ponthoz mérten a felsorolt államok 89-90 pontot értek el, Románia és kistestvére, Bulgária 94-et hoztak össze. A táblázat másik végén találjuk a németeket a maguk 107-es átlag IQ-jával, ezek alapján pedig ki lehet találni, hogy általában ki hol tart.

Önérzetes magyarok ilyenkor elégedetten dörzsölik a tenyerüket, no lám, a román ennyit ér, mindig tudtuk, hogy buta népség, mi mást is vártunk? Egy (román) cikkben még azt is megírták, hogy a románoknál okosabbak a csimpánzok, hiszen 70-95 közötti az IQ-szintjük – ami egyébként nem valós adat. A szélsőjobboldali magyar portálok pedig már nyitják a pezsgőt, jóllehet Németországból nézve a 98-as magyar eredmény sem ad okot túl nagy büszkeségre. Bónuszként mégis elő szokták ráncigálni a – többnyire zsidó családból származó – Nobel-díjasokat, és ismételgetnek képtelenségeket a magyar felsőbbrendűségről. Aztán megvizsgálják a maguk érettségi eredményeit, és érteni kezdik, hogy melyik felétől bűzlik a hal.

Az intelligenciaszint ugyanis valóban függ attól, hogy ki milyen képességekkel született, de csak személyek szintjén – az tudvalevő, hogy még az emberiség nagyrasszain belül is minimális genetikai eltérések vannak, így azok nem adnak választ a kérdésünkre. Az Egyesült Államokban – a rasszistább időkben – felméréssel igyekeztek igazolni, hogy a feketék születésüktől fogva ostobák, míg ők, a fehérek… Aztán megvizsgálták a fehér családok által nevelt fekete gyerekeket, és rájöttek, hogy a döntő tényező az ember környezetében rejlik. És hogy szójátékkal éljünk: az egyik legsötétebb elnökük két mandátuma után végül egy felvilágosult fekete elnököt bíztak meg az ország vezetésével.

Románia oktatási rendszerének eredményessége kissé olyan, mint a földönkívüliek vagy a koboldok: a léte kétes. Jól mutatták ezt már azok a felmérések is, amelyekből kiderült, hogy a lakosság tudományos analfabetizmusa égbekiáltó, az emberek 42 százaléka még úgy tudja például, hogy a Nap kering a Föld körül, és mindössze egy százalékuk volna alkalmas magas szintű tudományos munka elvégzésére. Szemben a német vagy francia 17 százalékkal.

Ha megvizsgáljuk az intelligenciaszintekkel kapcsolatos munkavégzési képességeket, akkor láthatjuk, hogy a 90-99 között teljesítő ember már döntőképes, ügyes kézműves, elárusító, rendőr vagy hivatalnok lehet belőle. Aki 100 és 109 közötti szintet ért el, már jobb életre számíthat a megfelelő konstelláció mellett, jól érti az írott szöveget, és alkalmazható vezető pozícióban. Ő lesz az, aki egészséges, hosszú életet élhet, jól keres, gyarapodik. A romániai állampolgár pedig a jelen körülmények között – az oktatásra szánt állami költségvetést közel felére szűkítették! – még lehet ügyes kukás, kőműves, almaszedő bevándorló a kontinens nyugatabbik felén.

Kimaradt?