Sike Lajos: Varázsszer

Zseniális! Az egyik pesti utca régi házának ezer négyzetméteres tűzfalán állítottak emléket, e sajátos festészet ottani mesterei, a világot hatvan éve (1953. november 25-én) valósággal ámulatba ejtő londoni magyar-angol 6-3-nak!Az interneten szaladgáló hír arról is beszámol, hogy csaknem fél tonna olajfestéket mázoltak el a történelmi mérkőzés magyar szempontból egyik legszebb jelenetének bemutatására. Arról még nincs információnk hogyan fogadta az utca embere a remek ötletet, de valószínűnek látszik, hogy az első napokban és hetekben többször leállt az utca forgalma, hogy a magyar focigyőzelemre csontig kiéheztetett pestiek kigyönyörködjék magukat a hatalmas freskóban, és legalább a szép múlt felidézésével legyen egy kis sikerélményük. Joguk van hozzá, hogy akár ily módon kapjanak valamit azért a rengeteg pénzért, amit az elmúlt évtizedekben adójukból a labdarúgásra költöttek a különböző kormányok.

Magyarország mai kormányának első embere nem tehet arról, hogy a mostani nagy stadionépítések messze nem cukkolják annyira az ifjúságot, mint gondolta, mert ő is csak gyarló ember és amikor e programot kifundálta, nem láthatta előre, hogy napjaink Angliájában sokkal szívesebben fogadják a fiatal magyar mérnökök, közgazdászok, pénzügyi szakemberek akár tízezreit is, mint tizenegy magyar focistát. Tudta ő, még mennyire tudta, hogy minden tartós dolgot, így az évtizedek óta csak bukdácsoló, már-már Európa szégyenévé váló magyar labdarúgást is az alaptól lehet felépíteni, vagyis először sok ezer, de inkább több tízezer kis sráccal kell megszeretetni a játékot, akár jelentős anyagi ráfordítás árán is, csak ezt követően stadionokat építeni. De hát az embernek egy élete van, s miniszterelnökként se várhat tíz-tizenöt évet, amíg a mai kis nebulókból válogatott játékos lesznek, ezért is gondolhatta, hogy először megépíti a stadionokat, amelyek látványa sokkal jobban lenyűgözi és ámulatba ejti a választókat, mint a zöldgyepen szaladgáló apróságok. Pláne, ha az ő újraválasztott miniszterelnöksége alatt avatják fel, s nem a hataloméhes rohadt szocik és komcsik dicsekednek vele.

Az meg éppen bocsánatos vétek, ha a felcsuti stadiont úgy építik, hogy szülőháza ablakából is láthassa a meccset, mert az ő ideje minden más magyarénál drágább. Lehet, éppen az alatt a két-három perc alatt, míg a házától a stadionba megy, ötöl ki az ország számára nagyon fontos dolgokat, például a keleti nyitással kapcsolatban. Mondjuk a kevés szülés és a felgyorsult kivándorlás miatt vészesen fogyó lakosságot Kinában élő rokonaink közül, a húszmilliónyi ujgurokból pótolja. Tekintve, hogy az ujgurok is nagy paprikafogasztók, az ötlet a nemzetgazdaság szempontjából is ígéretes lehet, mert fellendíti a szegedi és a kalocsai paprikatermelést. S a betelepült ujgurokkal együtt immár a magyar lenne Európa legpaprikásabb népe.

Mint a sajtóból tudjuk: az évszázad legnagyobb magyar futballveresége, a hollandiai 8:1 után, nem csak mi egyszerű szurkolók, de – a médiának adott saját nyilatkozata alapján – a miniszterelnök úr is agyrázkódást kapott.

Mértékadó források szerint azóta szabadidejében mást sem csinál, mint Puskásék sikerének titkát tanulmányozza. Állítólag már közel jár a varázsszer felismeréséhez. Be kell zárni az ifjúságot az országba, miként Rákosiék tették, s a legjobbak most is a futball révén akarnak külföldre jutni. Erre most jó esély kínálkozik, mert ha Magyarország kilép az EU-ból, miként a nyugati neoliberális és komcsi lapok mind gyakrabban írják a miniszterelnök szándékáról, akkor ez is könnyen megvalósul, hisz a válogatott csak vízummal mehet még a közeli Bécsbe is. Igy hát hajrá magyar fiúk!

Kimaradt?