Lesz-e egyáltalán vakcina a koronavírus ellen? Ha lesz, mennyire lesz hatásos, mennyi időn át maradnak rezisztensek az ellentestek? Mikorra készül el az oltóanyag?

És végül (ami igencsak fontos): kik részesülnek belőle legelőször?

Számos kérdés merül fel a védőoltás kapcsán, amelyekre egyelőre még távolról sincs konkrét válasz. Egyelőre több mint 150 féle vakcina esetében zajlanak a kísérletek, húsznál többet pedig már embereken is kipróbálnak. Az tény, hogy nem lesz könnyű dolog kikísérletezni a valóban hatásos oltóanyagot – ennél sokkal nehezebb feladat lesz viszont megszervezni azt, hogy méltányosan osszák szét, olyanformán, hogy az minél több emberhez eljusson.

A védőoltásokat kidolgozó, korszerű technológiával rendelkező országok egyelőre a maguk szakállára dolgoznak, és könnyen feltehető, hogy az oltóanyagok mindenekelőtt azokhoz a fejlett gazdasággal rendelkező országokba jutnak el, amelyek kellő  pénzzel rendelkeznek az oltások nagy részének lefoglalásához.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia máris közvetlen megállapodásokat kötött az oltószereket kikísérletező államokkal, sok esetben maguk is pénzelik a kutatásokat. A Harvard Business Review szerint az amerikai adminisztráció például a Warp Speed akció keretében máris 6 milliárd dollár értékű védőoltást rendelt meg a majdani gyártóktól, Franciaország, Németország, Olaszország és Hollandia pedig szövetséget kötött egymással és 400 millió adagot rendelt meg az AstraZeneca és az Oxford Egyetem által közösen kifejlesztendő oltásból.

Az már most tény, hogy nem lesz elegendő oltóanyag mindenki számára. Emellett pedig nemzetközi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy felmerülhet egy igen komoly gond: a nacionalizmus, az oltóanyagok szétosztásának esetében!

A Vakcinák és Immunizálás Globális Szövetsége (GAVI) vezetője, Seth Berkley szerint csupán ahhoz, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió valamennyi polgára részesedjék legalább két védőoltásban, legkevesebb 1,7 milliárd adagra lenne szükség. Ez hatalmas mennyiség, és ha záros időn belül csupán ennyi készülne el, akkor egyetlen más ország sem kaphatna védőoltást!

A „vakcinacionalizmusra”, sajnos, már vannak példák. 2009-ben, a csaknem 285 ezer emberáldozatot követelő sertésinfluenza idején a védőoltás kidolgozása hét hónapig tartott, ez idő alatt a legerősebb és legtöbb pénzzel rendelkező országok előzetesen lekötötték az oltások legnagyobb részét, így a szegény országok kitettek maradtak a járványnak.

Félő, hogy ez most is megtörténhet: a védőoltásokat nem a szükségleteknek, hanem az államok „vásárlóerejének” megfelelően osztják majd szét.

A megoldást a szegényebb országok – mint például Románia – számára a minél szélesebb körű szövetség és együttműködés jelentheti. Erre máris van példa: az Egészségügyi Világszervezet, a Világbank, a Bill és Melinda Gates Alapítvány, továbbá több más, egészségügyi profilú szervezet Covax néven közösen létrehoztak egy szervezetet, amelynek egyik fő célja a védőoltások igazságos elosztása.

A Covax egyelőre tizenkét fajta védőoltásba ruházott be, és azt szeretné, ha 2021 végéig legalább kétmilliárd adag oltással rendelkezne. A Covaxhoz csatlakozó országok így biztosíthatnák, hogy lakosságuk legkevesebb 20 százaléka részesedjék a védőoltásban. Az elképzelésnek megfelelően 950 millió adagot kapnának a gazdag országok, ugyanennyit a szegényebb államok, 100 millió adagot pedig humanitárius segélyként osztanának szét ott, ahol a járvány kiszabadult az ellenőrzés alól.

Egyelőre viszont csupán 75 ország csatlakozott a kezdeményezéshez, mivel ehhez némi pénzmaggal is rendelkezniük kellene, a sikerhez ugyanis két milliárd dollárra lenne szükség.

Egy másik nagy kérdés az, hogy az egyes országokon belül hogyan oszlanak meg az oltások, ki részesedjék belőlük elsősorban?

Románia esetében az elosztás mikéntjéről a Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Román mikrobiológiai tanszékének vezetője, az Országos Járványtani Intézet főnöke, Alexandru Rafila nyújtott némi támpontot.

Először is tisztázta, hogy a védőoltásra nem mindenki reagál azonos mértékben, ezért mindenképpen fel kell állítani bizonyos hierarchiát az oltások tekintetében. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy maguk az oltások is különbözők lesznek: bizonyos oltóanyagot elegendő lenne csupán egyszer beadni, de lehetnek olyan vakcinák is, amelyeket másodszorra, harmadszorra is meg kell ismételni. Az is megtörténhet, hogy a gyermekek egy bizonyos, a felnőttek másfajta, az idősebbek pedig megint csak másféle védőoltást kaphatnak.

Az is bizonyosra vehető, hogy az idősebbek, főleg a krónikus betegségben szenvedők gyengébben reagálnak majd az oltóanyagra, márpedig ők jelentik a legveszélyeztetettebb kategóriát, ezért feltehetően az időseket, a krónikus betegségben szenvedőket, az orvosi személyzetet, illetve az ország működése szempontjából kulcsfontosságú helyeken dolgozókat részesítik legelőször az oltásban.

Az is megeshet, hogy a Romániába elsőként megérkező oltóanyag elsősorban az idősebbek esetében lesz hatékony, ez esetben természetesen ez a korosztály részesül majd előnyben.

Az egészségügyi szakember szerint Románia szerencséjére tagja az Európai Uniónak, így nagy valószínűséggel az uniós tagállamokkal egyszerre részesülhet majd a védőoltásokban, amint az a Remdesivir gyógyszer esetében is megtörtént. Az egészségügyi tárcavezető, Nelu Tătaru szerint az Európai Unió máris több tízmillió adag oltást rendelt meg.

Alexandru Rafila szerint a védőoltást nem szabad kötelezővé tenni, népszerűsítésénél is kellő óvatosságot kell tanúsítani. Romániában ugyanis túltengenek a vírussal kapcsolatos forgatókönyvek, kezdve attól, hogy a vírus nem is létezik, hogy az oltóanyagok már a fertőzések legelején készen álltak, a gyógyszeripariak csak a pánik kitörésére vártak, hogy minél drágábban adhassák el gyógyszerüket, azon keresztül, hogy a járványt a „világkormány” találta ki, egészen addig, hogy az oltással az emberek személyes adatait ki tudja kikhez eljuttató chipeket akarnak beültetni az emberbe…

A vírus tehát terjedni fog az oltóanyag előállítását követően is, mert sajnos, a képtelen forgatókönyvek és a nacionalizmus ellen nincs védőoltás!