A nemzet feleslegei, azok a romák, akiknek a szaporodási kényszere olyan, mint a barnamoszaté, kössenek bogot a farkukra, és ne szipolyozzák tovább az államot. Ez a valóságtartalma a rasszizmusával több alkalommal is sajtótörténelmet író Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester hétindító kijelentésének.

A vég előszele legyintette meg bölcs városvezetőnket, aki az IRES Marosvásárhelyre vonatkozó felmérésének a megjelentetése előtt két nappal felejtette el bevenni a gyógyszerét. Mindent egy lapra tett fel – a romák elleni gyűlöletkeltés nyerő taktika lehet. Bejött ez Cătălin Cherecheșnek is, aki – Dorin Floreához hasonlóan nem ismeretlen a DNA ügyészei számára – 71 százalékkal nyert. Pedig Nagybánya polgármestere „csak” megalázta a roma közösséget, gettósítva az életterüket. Marosvásárhely polgármestere ezzel szemben csúcsra járatja a rasszizmust és burkoltan népirtásról beszél, amikor arra utal, hogy a romák ne szülhessenek gyereket. Hétfői Facebook-bejegyzését ugyanis nem árnyalta a központi sajtónak, ellenkezőleg, emelte a tétet.

Sokat akar a szarka, nem bírja a farka

Azt állította, hogy a gyerekpénz a „cigánytenyésztést” segíti elő, s mivel nem törölhető el, a demográfiai mutatókon kell igazítani, hisz „vannak olyan 12-13 éves lányok, akik a gyermekpénz miatt válnak anyákká”. A polgármester eddig Marosvásárhely kárára pöffeszkedett, most miután nullára süllyedt az értéke, szintet lépett – hamarosan máshol is hápoghat a maroknyi senkik tábora, előbb a romákat küldenék tisztítótűzbe, majd következhetnek a magyarok, akiknél szabályozzák a szaporodást, majd azok, akiknek nincs meg a magasságuk, nem megfelelő a hajuk, szemük színe stb. A városvezető nyilvánvalóan politikai szándékkal uszít a romák ellen, pedig a szavazótábora esetében a mérleg nyelvét képező közösségről van szó. Bár megkockáztatom, hogy azért járt el ez esetben a szája, mert egész egyszerűen lenézi a meg- és újraválasztásához hathatósan hozzájáruló közösséget, amely szerinte nem lát összefüggést a szavazás és a full rasszista kijelentés között. Románok és magyarok egy része azonban elégedetten tapsikol, a romakérdés ugyanis jelen van a társadalomban. Ám a büntetőtörvénykönyv világosan ír arról is, hogy mennyibe fáj egy társadalmi csoport elleni uszítás (akár 3 év börtön is lehet).

Stanislaw Lem Hal Breggje, miután visszatér a kozmoszban tett hosszú útjáról a Földre, egy megváltozott világot lát, ahol „a házaspárnak vizsgaféléket kellett letennie ahhoz, hogy utódokat engedélyezzenek számára”. Meghökkentő irodalmi párhuzam, pedig van benne logika. A Visszatérés régi társadalmában, ahogy a mienkben sem, meghatározott képzettség nélkül nem építhetett valaki házat, hidat, nem gyógyíthatott, még egyszerű ügyviteli tevékenységet sem folytathatott, a „legnagyobb felelősséggel járó dolgot”, a gyermekek születését, „lelkületük alakítgatását” azonban a vak véletlenre bízták, a pillanatnyi vágyra az emberek. A közösség pedig csak akkor lépett közbe, amikor a hibákat már elkövették, és kijavításukkal elkéstek – a mi társadalmunkban azonban késik a közbelépés. Fel lehet szisszenni, de előbb ajánlom II. János Pál pápa 1994-ben (!) keltezett levelének vonatkozó részét: „a felelősséggel vállalt szülői hivatás nem jelenthet korlátozás nélküli utódnemzést (...) a szülők elvitathatatlan szabadságuk birtokában bölcsen és felelősségtudattal vegyék figyelembe a társadalmi és demográfiai tényezőket, éppen úgy, mint saját helyzetüket és jogos kívánságaikat”.

Romák közt cinkos, aki néma

Romániában a gyerekek egyharmada, szegény sorban él (a romániai átlag 21 százalék, míg az európai uniós 5,9) – 150 ezer kiskorú pedig éhesen fekszik le. Ők nem mind romák. Vannak közöttük románok és magyarok is, tehát a polgármester úr honfitársaira vonatkozóan is kellene alkalmazza „családpolitikai” agymenését. Egyébként a fenti számok a romániai valóságot tükrözik, ezzel kellene szembenéznie a politikumnak, azzal, hogy a szegény (többségében roma) gyerekek körében komoly méreteket ölt az iskolaelhagyás – ami nem csoda, mert kinek hiányzik a megaláztatás, a lesajnálás? És kitől vegyenek jó példát? A polgármestertől, aki rasszista? Amúgy nem azért emelték meg a politikusok gyermekpénzt, mert ez része családbarát társadalmi klíma megteremtését célzó intézkedéseknek. Hanem azért, mert tudják, hogy egy ilyen intézkedés magától szavazatokká konvertálódik. A demagóg intézkedés mögött látni kell ugyanakkor azt is, hogy sok szülő gyakorlatilag kizsákmányolja a gyerekét – a pénzt nem élelemre, ruhára vagy oktatásra költi, hanem cigerettára és alkoholra. Dorin Florea kritikájának van igazságtartalma, de igencsak mélyen – egyrészt a gyerekpénz nem ítélhető oda faji alapon, azaz vagy mindenki kap vagy senki, másrészről pedig bár a szülő kapja kézhez, nem neki, hanem a gyereknek jár. A gyerektől pedig megvonni ezt, csak azért, mert apuka és anyuka rossz szülő, kőkorszaki gondolkodásmódra vall. Persze, zajlik a tömeges legyintgetés, hogy „ezeket nem lehet”, „ezek állatok, nincs mit kezdeni velük”, „csak lopni s hazudni tudnak” stb. A több éve zajló hadjárat megtette hatását – tekintetet elfordítani, hamarosan olyan mélyre züllenek, hogy körülbástyázott elefántcsonttornyainkból nem fogjuk látni őket. Mosolygunk egymásra, mintha minden rendben lenne – miközben a legmagasabb speciális nyugdíj több mint százszorosa a minimálisnak, az állam alig 10 milliárd lejt költ oktatásra, mert 20 milliárd a bérekre megy el, több millió, milliárd dollárt fizettünk a Patriot rakétákért, pedig számos országban csődöt mondtak stb. De maradjunk Marosvásárhelyen. Úgy néz ki, a sok ingyen koncert hangja és tűzijáték fénye elvakította és süketté tette a város polgármesterét olyan problémák észlelésére, mint a tömegközlekedés csődje, a befektetések elmaradása, az innováció hiánya, a sokpólusú elposványosodás, amelyek egyre többünkkel mondatják ki, hogy Marosvásárhely egy élhetetlen város. A legnagyobb gondot számára a cigányok jelentik, akiknél szabályozni kellene a születések számát. Így állunk, 2020-ban Marosvásárhelyen.