A választópolgár a legnaivabb emberfajta. Minden eddigi tapasztalata ellenére hajlandó elhinni, hogy valahonnan a tisztesség, a becsület, a rátermettség, a feltétlen felelősségvállalás földjéről előbújnak a politikus tündék, akik megépítik a lehető világok legjobbikát. Ezeknek a szűzies közembereknek az alakulatát nevezte nem is olyan régen az egykori államfő és – a bíróság ítélete szerint – szekusbesúgó Traian Băsescu egyik tanácsadója hófehérke pártnak.

Az utóbbi időkben minden választáson feltűnt egy-egy hófehérke párt, és el is vakította a választók jelentős részét. A legnaivabbakat.

Kiderült, hogy minél kevésbé ismerjük a hófehérkepártok óriástörpéit, annál inkább bedőlünk nekik. Annál elfogadóbbakká válunk velük szemben, minél kevesebbet tudunk róluk.

A hófehérkepárt-szindróma bűvkörébe kerítette az erdélyi magyarokat is. Előbb a Német Demokrata Fórum jelöltjeire szavaztak néhányan a helyhatósági választásokon, az ein Mann, ein Wort reményében, noha az NDF román nemzetiségű jelöltjeinek annyi közük volt a szász életmódhoz, mint a brassói pecsenyének Brassóhoz. Semmi.

Aztán jött a Dan Diaconescu-féle tévézők pártja, s sokan máig sem tudják, hogy mit veszítettek...

Az új idők hófehérke pártja a Mentsétek Meg Romániát–Plusz (USR Plus) szövetség. Oly keveset tudunk Dan Barnaról és párttársairól, hogy könnyedén túl tudunk lépni a koalíciós társ, Dacioan Cioloș viselt dolgain. Azon, hogy politikai tapasztalatait a Vatra Românească ifjúsági szervezetében szerezte, miként azon is, hogy ő fúrta meg a csíksomlyói búcsú világörökség részévé nyilvánítását.

Keveset tudunk Dan Barnaról, igaz, ám politikai programját áttekintve, egyáltalán nem tűnik providenciális politikusnak. 

Figyelmesebben átolvasva elnökválasztási programját, szembe ötlik, hogy Barna amolyan zöldfülű hófehérke, aki nincs igazán tisztában, hogy melyek Románia legégetőbb gondjai, így nem is kínálhat megoldást azokra. Ám párttársainál már korábban megfigyelt diktatórikus hajlamát pillanatra sem titkolja, egyik legfőbb törekvése az, hogy az országot parlamentáris köztársaságból elnöki köztársasággá változtassa. Magának vindikálja a jogot, hogy feloszlathassa a parlamentet, amikor az az elnök megítélése szerint már nem jeleníti meg a népakaratot. S nagyobb beleszólást kérne az elnöknek a költségvetési kérdések elfogadásakor. S mert minden kérdés egyúttal költségvetés kérdése, Barna – ha elnök lenne – mindenbe is beleszólna...

Hófehérke politikusként nem hagyhatta ki a populista pufogtatásokat sem programjából. Egyik javaslata az, hogy a börtönbüntetésre ítélt személyek ne tölthessenek be köztisztségviselői állást. Hogy mi ezzel a gond? Abszolút de semmi nem lenne, ha nem igazolná Dan Barna tájékozatlanságát! A Büntetőtörvénykönyv ugyanis ennél is szigorúbban rendelkezik: a pénzbírságra ítélt vagy felfüggesztett börtönbüntetést kapott személyeket is elzárja a köztisztségviselés lehetőségétől. Ezek szerint Barna valójában a kisstílű gazemberek védelmezőjévé válik...

Gazdasági programját böngészve az tűnik fel leginkább, amit nem tartalmaz. Miközben úgy beszél oldalakon keresztül a gazdaságról, hogy egyetlen számot sem használ, a nehéz társadalmi gondokkal küszködő országban valójában Barnanak nincs szociális programja. Időseket, betegeket, fogyatékosokat, kiszolgáltatott gyerekeket védő szociális hálóról említést sem tesz, a szépkorúakról egyetlen kurta bekezdésnyi megjegyzése van. Kevesebb szava, mint amennyit a kiber-terrorizmusnak szentel.

Zöldprogramja szinte csupa zöldség, miután leállítaná a fakivágásokat a nemzetbiztonság kalodái közé szorítaná a környezetvédelmet.

Mezőgazdaságra vonatkozó elképzeléseket hiába is keresnénk a Hófehérke-Barna programban, ami egy agrárországban kissé furcsa, és a programmal jelentkező politikus felkészületlenségére utal.

Talán már semmi furcsa nincs abban, hogy szót sem ejt a romániai kisebbségekről, hiszen korábban kijelentette – nekünk, erdélyi magyaroknak üzente –: „Nemzetiségi kérdés? Ugorgyunk!” Dan Barna, akiben számos erdélyi magyar látta a román politika keresztes vitézét, valójában csak egy szánalmas Pósalaki bácsi.  

Még a választások előtt kiderült, hogy a király meztelen.

Dan Barnát, ha túl nagyra nőne, ugraszthatnák akár a korrupcióellenes ügyészek is. A riseproject.ro tényfeltáró portál arról közölt leleplező írást, hogy a magát korrupcióellenes harc elrettenthetetlen hősének feltüntető Dan Barna vállalkozásaival és projektjeivel kapcsolatosan is kételyek, aggályok merülnek fel. A riseproiect.ro szerint Dan Barna cége több olyan EU-projektet is lebonyolított, amelyek célja a hátrányos helyzetű személyek megsegítése volt, ám a sikeresen megpályázott pénzek egy része Dan Barna barátainak vállalkozásainál landolt. A barátai így közel hatmillió euróval gazdagodtak. Barna ügyfelei voltak többek közt a Klaus Johannis által vezetett nagyszebeni polgármesteri hivatal, a szociáldemokrata Dan Nica által vezetett belügyminisztérium, sőt még az Elena Udrea-féle vidékfejlesztési minisztérium.

Messziről szép kis polipnak tűnik ez az összefonódás!

Természetesen ezek után is lesznek olyanok, akik Hófehérkének látják és láttatják Barnát.

Mi, erdélyi magyarok nem lehetünk annyira naívak, hogy bármilyen jóra is számítsunk a titokzatos politikustól, aki csak megerősíti tapasztalatunkat: az erdélyi magyarok érdekeit ma az erdélyi magyar politikusokon kívül senki nem akarja – még a nyilatkozatok szintjén sem – képviselni.

Mese nincs!