Ha az ember felszabadultan, jókat akar röhögni, akkor a legjobb, ha naponta nyomon követi a hatalmon lévő politikusok nyilatkozatait, főleg ilyenkor, kampány idején. Sok olyasmit megtudhat belőlük, amelyektől a hasát fogja hahotázás közben. Meg rengeteg érdekes dologról értesülhet, Romániát illetően.

Tetszenek-e például tudni, hogy miért van Romániának annyi ellensége külföldön? Hát Liviu Dragnea most elárulta: azért, mert két év óta búzából és napraforgóból a legjobb terméseredményeket érte el Európában! Ezért nyilvánvalóan veszélyt jelent! Retteg is aztán a „nagy kukorica-napraforgó termesztőtől” egész Oroszország, Németország, Ukrajna, Franciaország, Spanyolország, Olaszország meg a többi, Románia után kullogó ország!

Aztán azt is megtudhattuk, hogy Románia nagyon gazdag ország, meg hogy a románok roppant szorgalmasok, akik soha nem vettek el senkitől semmit. A tamáskodók – mert hitetlenkedők mindig akadnak – azonban nem értik, hogy akkor mégis, mit keresett Románia a két világháborúban?!

Dragnea leszögezte viszont: Romániának soha nem voltak gyarmatai! (Legfeljebb Erdély, 1918 után – fűznék hozzá ismét a megrögzött kételkedők).

Értesülhettünk arról is, hogy Románia soha nem viselkedett úgy, mint a gyarmatosító államok. Ebben már van némi igazsági is, mivel egyrészt a román soha nem volt hajózó nemzet, másrészt pedig kellő haderő és gazdasági potenciál híján mi mást is tehetett volna? És részletesebben is kifejtette, hogy mit is tettek a gyarmatosítók. A gyarmatosítók azt tették, hogy kifosztották a leigázott országokat, felélték belső erőforrásaikat, eközben pedig azt hangoztatták, hogy elhozzák számukra a civilizáció, a demokrácia világát.

Ezzel aztán Liviu Dragnea lekörözte Ana Aslant, hiszen egyből éveket-évtizedeket fiatalodtunk, és ismét ott érezhettük magunk az ötödik osztályos történelemórákon.

Dragnea újabb kérdése pedig így hangzott: A románok vajon miért maradtak országukban, miért nem mentek sehova? És a következőket válaszolta: Mert Isten megadott nekik mindent! Sajnos, bár logikus lett volna, nem tette fel a következő kérdést, hogy miért hagyja el az országot mostanság az ország lakosságának csaknem egynegyede – így aztán nem is válaszolhatott rá. De hát mit is válaszolhatott volna? Azt, hogy Isten ugyan mindent megadott Romániának – de a szociáldemokraták még ennél is többet loptak?

Régóta tudjuk azt is, hogy a kormánykoalíció kemény harcot hirdetett a multinacionális cégek ellen, amelyek – szerintük – nem adóznak tisztességesen, túl sok a nyereségük, gyenge fizetéseket adnak és kiviszik a pénzt Romániából… Lehet, hogy a hatalmon lévők tényleg így gondolják – csak akkor igen nagy titok, hogy mégis, miért tolong annyira Románia a külföldi beruházásokért, és miért borul ki, amikor nagy nyugati cégek nem Romániát – hanem mondjuk Magyarországot – választják?

A multinacik ellen hadjárat „vezérkari főnökeinek” egyike, a román pénzügyminiszter, Eugen Teodorovici helyesli ezt a politikát, és úgy véli, nem fenyeget az a veszély, hogy a megismétlődő támadások, a szüntelenül változó törvények, a növekvő adóterhek, az infrastruktúra hiánya miatt ezek a cégek távoznának Romániából, mivel nem az ország iránti szeretetből, hanem üzleti érdekből fektetnek be az országba.  

Kitűnő érv! Mutasson nekem valaki olyan vállalatot – akár hazait is! –, amely nem üzleti célokból, hanem hazaszeretetből vagy egyszerűen szimpátiából ruház be egy országba százmilliókat? Meg aztán mit is szeretnének ezek a cégek egy olyan országon, amely lépten-nyomon barátságtalan intézkedéseket hoz ellenük? Arról nem is beszélve, hogy az Eurostat statisztikái szerint a multinacionális cégek a román gazdaság által megtermelt hozzáadott értékek 43 százalékát biztosítják, és példát nyújtanak a munka termelékenységéből is, a romániai adóhivatal adatainak megfelelően pedig a költségvetési bevételek több mint 40 százalékát szavatolják, alig valamivel kevesebbet, mint a 104 ezer román tőkével működő többi vállalat.

No, de az sem semmi hír, hogy egy baloldali párt – a szociáldemokrata – azt állítja, hogy a jobboldal számolná fel a magántulajdont, választási győzelme esetén. Szociáldemokrata hírek szerint a „jobboldali államosítás” sokkal durvább lesz, mint az 1948 június 11-i kommunista államosítás. Most ugyanis nem csak a házakat, a földeket kobozzák el, de a hűtőszekerényt, a gépkocsit, az aragázkályhát is. Annak idején legalább a gázkályhát vagy a kerékpárt megőrizhette tulajdonosa, és az is lehet, hogy a hűtőszekrényt is, csakhogy akkoriban azt még hírből se nagyon ismerték Romániában.

Ezzel szemben a szociáldemokraták most 20 ezer lejt adnak minden falusi gazdaságnak, ezzel megcáfolva a pesszimista huhogókat, akik szerint az állampénztár olyannyira üres, hogy a szociáldemokraták hatalmas kamatok mellett vesznek fel kölcsönöket a bérek és a nyugdíjak kifizetéséhez.

Lám, mennyi mindent megtudhattunk az országról, pedig csak a hatalmon lévők legfrissebb nyilatkozataiból tallóztunk. Aki viszont még mindig nem tudja, hogy milyen is az igaz Románia – az magára vessen!