Tíz évvel ezelőtt még nem volt lájk gomb, ma mégis kismilliónyi lájkot gyűjtenek a #10yearchallenge kihívás bejegyzései. A közösségi médiában futótűzként terjedő őrület lényege, hogy az emberek olyan képeket posztoljanak egymás mellé téve őket, amelyek közül az egyik 2009-ben, a másik 2019-ben készült. Ezáltal láthatóvá válik az elmúlt tíz év során történt átváltozás vagy olykor változatlanság. Tíz évvel ezelőtt például nem tudtuk volna lájkolni az ilyen képeket, mert a „like” gombot 2009. február 9-én vezette be a Facebook.

Bár ma már nehéz elhinni, de 2009 januárjában még maximum pár szakértő sejthette, hogy rá egy évre, 2010 januárjában Steve Jobs Apple-vezér bemutatja az első generációs iPad-et. Mára ez már történelem. Tíz éve még élt Michael Jackson. Szlovákiában ekkor vezették be az eurót. Tíz éve lehetett készülni Charles Darwin, az evolúcióelmélet kidolgozója születésének kétszázadik évfordulójára. Amúgy Abraham Lincoln volt amerikai elnök pontosan egy napon született Darwinnal, 1809. február 12-én. Jelenlegi formájában tíz évvel ezelőtt még a Maszol sem létezett…

Sok minden történt az elmúlt tíz évben, sok minden viszont változatlan maradt. Hogy felidézzem a múltat, időutazásra indultam. Visszakerestem a tíz évvel ezelőtti sajtóhíreket, az elkövetkezőkben azokból szemezgetek párat. Tíz évvel ezelőtt egyebek mellett ezek foglalkoztatták az erdélyi magyarságot:

Beiktatták Barack Obamát, az Amerikai Egyesült Államok 44. elnökét. Ő az első afroamerikai, aki betölti ezt a pozíciót. Az eskütételkor arra a Bibliára helyezte a kezét, amelyet elődje, a rabszolgaság intézményét eltörlő Abraham Lincoln használt 1861-ben. Barack Obama 1961. augusztus 4-én született a hawaii Honoluluban kenyai apától (Barack Obama) és kansasi fehér bőrű amerikai anyától (Stanley Ann Dunham).

Traian Băsescu államelnök lehallgatta Ion Iliescu és Mircea Geoană telefonbeszélgetéseit – állítja Claudiu Săftoiu, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt vezetője és hajdani elnöki tanácsos. Iliescu nem volt hajlandó kommentálni az ügyet, Geoană viszont reméli, hogy nem valósak Săftoiu állításai.

Liviu Dragnea letette a hivatali esküt a belügyminiszteri tárca vezetői tisztségének betöltésére. A Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnökét Mircea Geoană javasolta a minisztérium élére. Legfontosabb céljai között a valós decentralizáció és a közigazgatás mély reformja szerepel. Fontos számára a gyermekek és az állampolgárok biztonsága az iskolákban és az utcákon egyaránt.

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) második alkalommal állítja bíróság elé Adrian Năstasét, a Szociáldemokrata Párt elnökét, aki a vád szerint pártelnöki tisztségét felhasználva jutott hozzá különböző pénzekhez és javakhoz.

Markó Béla RMDSZ-elnök nem tekinti prioritásnak az alkotmány módosítását, noha az RMDSZ is azt az álláspontot képviseli, hogy szükség lenne rá. Az alkotmánymódosításról szóló jelentés tartalmaz pozitív elemeket, mint például a decentralizáció, azonban az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy 9-12 közigazgatási egység jöjjön létre, mert ezáltal háttérbe szorulnak a régiók etnikai összetételére vonatkozó szempontok.

A Magyar Polgári Párt (MPP) Székelyudvarhelyen tartott országos elnökségi ülésén elhangzott, hogy a Băsescu által szorgalmazott alkotmányos reformot és a régiókra alapuló közigazgatási átszervezést továbbra is támogatja az MPP. A párt ugyanakkor nem mond le az önálló indulás lehetőségéről a júniusi európai parlamenti választásokon. Az MPP képviselői reményüket fejezték ki, hogy Tőkés László még egy mandátumot vállal Brüsszelben.

Az RMDSZ és az MPP Kolozs megyei szervezete megbeszélést folytat a kolozsvári időközi választások kérdésében. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy jó minél több véleményt megismerni, minden politikai szereplővel konzultálni. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke szerint a februárban esedékes időközi polgármester-választás hosszú távú jelentőséggel bíró döntés elé állítja a magyar politikai alakulatokat. Szerinte a város magyar lakosságának érdekei felülírnak minden más egyéni vagy politikai szempontot.

Kolozs megyébe látogatott Radu Berceanu szállításügyi miniszter, hogy személyesen győződjön meg az észak-erdélyi autópálya építésének állapotáról.  Berceanu Ludovic Orban szállításügyi miniszterre hárította a felelősséget a ki nem fizetett munkadíjak miatt, ugyanakkor Călin Popescu Tăriceanu szerint Orban nem hozhatta helyre azt, amit Dobre és Berceanu évekkel ezelőtt eldöntöttek. A tárcavezető egyébként elégedett volt az elvégzett munkálatok minőségével és úgy vélte, a létező hiányosságok orvosolhatók.

…

Mindenki maga ítélje meg, hogy a hiányosságokat sikerült-e orvosolni.