Kábszerező kétévesek. Jó eséllyel nem ez az első gondolatuk, amikor a kisbabák, kisgyerekek szülei telefonnal, Youtube-videókkal igyekeznek lefoglalni izgő-mozgó palántájukat. Ma már számtalan kisgyerekeknek szóló tartalom van a videómegosztó oldalakon, ami hosszabb-rövidebb ideig leköti a legkisebbek figyelmét is. Például kifejezetten nekik készít videókat a legjobban kereső Youtube-sztár, a mindössze hét (!) éves Ryan, aki Ryan ToysReview csatornájával 22 millió dollárt (!) keresett 2018-ban. Játéktesztjeiről szóló videói 26 milliárdos nézettségnél járnak a Youtube-on.

Ryan nem csinál egyebet, mint hogy videóra veszi szülei és csapata segítségével, amint kibont, kicsomagol, felpróbál, kipróbál mindenféle létező és létezhetetlen játékot, amit csak gyerekeknek kitaláltak. A hatalmas pénzeket megforgató TV-csatornák és stábok pedig csak irigylik Ryan csatornájának nézettségi adatait. Legnézettebb videóját több mint 1,6 milliárdszor (!) nézték meg. Ebben a videóban kisebb dinnye méretű műanyagtojásokat gyűjt össze, majd kibontja, szétszedi őket, és kiveszi a bennük rejlő játék-meglepetéseket. Akárha óriás Kinder tojásokat bontogatna.

Ezzel lassan el is érkezünk az internet gyerek-poklába: a Kindertojás-bontogató videók gyehennatüzébe. Ryan megkomponált videói úgy viszonyulnak a bemutatásra kerülő videókhoz, mint Oscar-díjas műalkotások a Való Világ-műsorokhoz. A Szatmár megyei „kinderezős” „gyerekrabszolga”-botrány gyerekekre gyakorolt (esetleges) káros hatásaival nyomába sem érhet a Kindertojás-bontogató videók gyerekagyfaló rombolásának.

Na de mi ez a hülyeség? A Kinder-csomagoló videók forgatókönyve egyszerű sémát követ. 10-20 kibontatlan Kinder tojás látható a képernyőn, majd egy kéz a kamera mögül odanyul, elvesz egy tojást, amit a kamera előtt kicsomagol, széttöri a csokoládét, kiveszi az ikonikus műanyag „tojássárgát”, majd abból a benne rejlő meglepetést, amit megmutat a kamerának. Majd mindez kezdődik elölről a következő csokoládéval. És ez így megy az örökkévalóságig. Legalábbis ezt érezheti egy felnőtt a dögunalmas és egyhangú, a Kindertojás-összerakás monotonitásával versengő videók láttán. Na de, nem így látja ezt egy kisgyerek. A jelenség ugyan nem ma jelent meg, de ma is aktuális, a sajtó pedig nem véletlenül aggatta rá a „totyogók kokainja” és a „kinderpornó” elnevezéseket.

Mert mi a gond ezekkel az ártatlannak tűnő videókkal? Első ránézésre az életveszélyes egyhangúságon kívül semmi. De gondoljuk végig, hogy mit is élnek át a gyermekek, amikor a valós életben kapnak egy Kinder tojást. A csokoládé örömén túl a meglepetés izgalma valóságos lázban tartja őket: vajon mit rejthet a tojás? Amikor az említett videókat nézik, annyira beleélik magukat a látottakba, mintha ők maguk nyitnák ki a meglepetéseket. Ugyanúgy jelen van a várakozás izgalma, az ajándék meglepetése és a kielégült kíváncsiság öröme, mintha ők bontogatnák a tojásokat. Ez adrenalinnal és endorfinokkal árasztja el az agyukat, ami akár függőséghez is vezethet.

Az éppen csak togyogó, vagy már óvodás, kisiskolás gyerekek (ha éppen nincs saját telefonjuk) a szüleiktől megkapják az okostelefonjukat, hogy ideig-óráig elvonják a figyelmüket. A zenés videók és mesefilmek között rutinosan váltogatnak a gyerekek, a Kindertojás-bontogató videókat pedig felajánlja a rendszer, amire ha egyszer rákattint az emberfia, -lánya, indul az agysorvasztó hullámvasút. Egész üzletággá nőtte ki magát a jelenség, a videók hollywoodi filmeket megszégyenítő nézettséget produkálnak, ez a videó például közel egymilliárdos megtekintésnél jár.

Egy 300 millió dolláros költségvetésű amerikai kutatási program előzetes eredményei szerint a digitális médiahasználat agyi képalkotó eljárással kimutatható változást idéz elő a sokat telefonozó és videojátékozó gyerekek agyában. A naponta több mint hét órát képernyő előtt töltő 9-10 éves gyerekek agyának legkülső rétegén, amely az érzékszervi információkat dolgozza fel, korai elvékonyodás jelei láthatók. Egyelőre még nem tudják a pontos ok-okozati összefüggéseket, hogy ez miért is van így és hogy merre vezet.

Isten hozott a legnagyobb társadalomtudományi kísérlet közepén, a digitális korban!