Az elmúlt napok politikai füstjében elsiklani látszott egy nagyváradi sajtótájékoztató, amelyen igazából egyetlen érdekes információ hangzott el. Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nagyváradi EP-irodájában tartott sajtótájékoztatót Csomortányi Istvánnal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pártigazgatójával közösen. Csomortányi István itt mondta el, hogy „Nagyváradnak van egy kétharmados többséggel rendelkező politikai ereje, amely az elkövetkező választások után valószínűleg a megye vezetését is átveszi majd, ezért az EMNP pragmatikusan nem áll ellent ennek az erőnek, hanem ezzel együttműködve akar a magyar közösség számára eredményeket elérni.”

És ennél a kijelentésnél időzzünk el néhány gondolat erejéig: az önkormányzati választásokig nagyjából másfél év van hátra, éppen ezért Csomortányi istván előrefutása gyakorlatilag meg is határozza az elkövetkező hónapokat. A magyar közösségnek nincs is semmi dolga, csupán hátradőlve várni azt, hogy a magyar vezetésű Bihar megyét elveszítsék, és utána majd jönnek az „eredmények”. Ez derül ki egy magát felelős politikusként beállító személy nyilatkozatából.

Ha felidézzük, hogy ezelőtt két évvel az RMDSZ és az erdélyi magyar közösség győzelmei közé sorolták Bihar, Szatmár és Maros megye visszanyerését az önkormányzati választásokon, nehéz Csomortányi nyilatkozatát értelmezni, és lehetetlen elfogadni az érvelését. Az önfeladás vagy még inkább öneladás szánalmas ténye sugárzik ebből a hozzáállásból, ám egy közösséget ugyanerre buzdítani nemzetárulással ér fel.

Azt se feledjük, hogy a két évvel ezelőtti győzelmek mellett nagy veszteségek is voltak: Marosvásárhelyt csupán 1700 szavazattal veszítette el Sóos Zoltán, akit az RMDSZ, az MPP és az EMNP is támogatott – ilyen mértékű összefogással szemben is sajnos veszített a magyar közösség, és ismét elveszett Vásárhely. Nagyváradon pedig minden idők leggyengébb eredményei születtek: igaz, itt összefogás helyett széthúzás volt, az eredmény pedig magáért beszél: csupán négy helyi tanácsosi mandátumot sikerült szereznie az RMDSZ-nek a városi tanácsban. Zatykó Gyula, aki 2016-ban a Néppárt polgármesterjelöltje volt, és jóformán alig kapott szavazatot, ma Ilie Bolojan polgármester irodájában melegszik, és hasznos tanácsokkal latja el a helyi vezetőt. Pragmatikusan ő sem áll ellen az erőnek…

És végül is ez a kérdés. Ellenállunk az erőnek? Erős és önálló magyar közösségként akarunk itthon élni, legyen az Nagyvárad, Szatmárnémeti, Marosvásárhely, vagy belesimulunk a tájba, sodródunk az árral, várjuk az eredményeket, és hagyjuk, hogy kétkulacsos politikusok önös érdekei miatt elvesszenek bástyáink?