A székelyföldi futball a magyarországi újságíró szemével
Székelyföldön a szimulálás, a káromkodás és a balhé nem a labdarúgás része. Ezt állapította meg Délmagyarország napilap munkatársa, miután megnézte a Zetelaka–Szentegyháza területi bajnoki mérkőzést.
Mint írja, a kezdés előtt már volt mire rácsodálkozni: a pályára egy gyönyörű székely kapun keresztül lehetett bejutni, tábla figyelmeztetett, hogy ne lepődjünk meg, ha medvével találkozunk, a vonalakat pedig mész helyett fűrészporral jelölték ki. Bár két pont között a legrövidebb út az egyenes, ez különösebben nem érdekelte a pályamunkást.
A Szentegyháza elleni presztízsmeccs volt, hiszen ahogy Lajos bácsitól, a törzsszurkolótól a magyarországi újságíró megtudta, a tavalyi szezonban sok borsot törtek a zetelakai orrok alá. A hazaiak nem jó előjelekkel készültek, csupán tizenegy játékost neveztek, így a lecserélés réme senkit sem fenyegetett.
„Hajrá, Zete!" – kiáltották a szurkolók – körülbelül 150-en voltak, közülük többen a szép falelátón –, majd elkezdődött a bajnoki. Már vagy húsz perc telt el, amikor a tudósítónak feltűnt: itt alig reklamálnak és káromkodnak.
A szurkolók sem „anyáztak", még a „ma te vagy feketében, holnap anyád lesz" örökzöld sem került elő – lehet, hogy azért, mert a játékvezető lilában vezette az összecsapást. Volt viszont „hogy nőne ki a hajad", ami a kopasz bírónak lett címezve.
Egyszer azért kibújt a szög a zsákból, a végül 2–1-re alulmaradó Szentegyháza kapusa 1–1- nél egy kihagyott ziccer után kimondta a „kurva" szót. Jött is azonnal a válasz a nézőtérről, ám az így hangzott: „Szépen beszéljél! Futballpályán vagy!"