Pár nappal azután, hogy alig 17 évesen Románia legjobb női alpesi sízője lett, Sógor Sarolt a maszol.ro-nak adott interjúban jelentette be, abbahagyja a versenyszerű sízést. A csíkszeredai sportoló korát meghazudtoló tisztánlátással felmérte, a nemzetközi szintű eredményekhez nincsenek az országban megfelelő feltételek.

Egyik napról a másikra, jobban mondva egyik pillanatról a másikra váltál az ország legjobb női alpesi sízőjévé. Ezt hogy éled meg?

Nagyon, nagyon jó érzés, csak azt sajnálom, hogy ilyen későre jött össze, mert ha hamarabb sikerül komolyabb eredményt elérni, akkor még folytatnám, de most az a helyzet, hogy jövőtől nem versenyzem, hanem megyek tanulni. Igazából a szerencse is közrejátszott az eredményben, mert az egyik felnőtt síző kimaradt, ugyanis Olaszországban egy katonai világbajnokságon vesz részt, így a megszokottnál eggyel kevesebb versenyző állt mezőnybe, és ráadásul Böjte Kinga (CSAM Bucegi Predeal) sem jött el.

Hány év munkája van ebben az aranyban?

Hét évesen tanultam meg sízni, ebből csak három év esett ki, mert három évig műkorcsolyáztam.

Ez volt a végső cél, az országos arany, vagy fennebb volt a mérce?

Szívem szerint addig helyezném a mércét, ameddig csak lehet, de Romániában nem nagyon van rá lehetőség, hogy olyan szinten edzek, hogy ezt elérjem és későn is kezdtem ehhez.

Milyen áldozatokkal járt idáig eljutni?

Nagyon sokat hiányoztam az iskolából, egy csomó mindenről lemaradtam, amiben a baráti köröm részt vett. Gyakran, amikor egy-egy hosszabb felkészülés után visszamentem az iskolába, teljesen kiestem a ritmusból, újra képbe kellett kerülni a tantárgyakkal. Például beültem matekórára és fogalmam sem volt róla, hogy miről van szó...

Megérte?

Hát.. meg. Végül is az a véleményem, hogy megérte. Sok tapasztalatot szereztem, sok mindent láttam, sok mindent megértem, sok mindenkit megismertem.

Hogyan fogadta a családod, a barátaid, osztálytársaid az aranyérmed hírét?

Mindenki gratulált. Vannak olyanok, akik csak azóta tudnak az eredményemről, hogy az újságok is megírták, amúgy nagyon kevesen tájékozottak a sízéssel kapcsolatban.

Milyen további terveid vannak? Gondolom, nem állsz le ezen a ponton...

Tanulás. Szeretnék készülni az egyetemre, letenni az angol vizsgát. Versenyszinten nem hiszem, hogy folytatnám a sízést, mert nagyon nehéz visszaállni, újra formába kerülni, ha az ember abbahagyja. Soha nem fogom teljesen abbahagyni, de nem versenyszerűen. Az emlékversenyeken azt hiszem, azért még részt fogok venni, de ennyi.