Másfél évtized képesszenciája címmel nyílt kiállítás Marosvásárhelyen a vármúzeum emeleti kiállító- és tanácstermében, ahol 32 fényképész 120 nagyméretű felvétele tekinthető meg két héten keresztül a Székelyföld Napok rendezvénysorozat keretében.

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont retrospektív fényképkiállítását – amely az Orbán Balázs nyomdokán elnevezésű dokumentációs fotótáborok legemlékezetesebb képlenyomatait mutatja be – Róth András, a székelyudvarhelyi városi könyvtár vezetője nyitotta meg. Kulcsszavakat sorolt fel – kórképtöredék, időcsapda, tömegkultúra, hagyomány, népi kultúra, globalizáció, dokumentáció, elhagyatottság, erdélyi táj, őszinteség, tisztaság, életsorsok –, amelyeket a felvételek juttatnak eszünkbe.

A tájak, az arcok, a szobabelsők, az utcaképek megragadták a fotósok figyelmét, akik saját látószögükből örökítették meg azokat, de a néző által akár más, új értelmezést is nyerhetnek ezek a megörökített pillanatok. Ezekből hiányzik a beállítás, a mesterkéltség, az emberek úgy néznek szembe a kamerával, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog a világon. Nem jönnek zavarba, nem változtatnak mindennapi arckifejezésükön, gondolataikat őszintén tárják a világ elé, munkában megkérgesedett kezüket, ráncos arcukat, egymás iránt érzett szeretetüket, aggodalmukat nem titkolják.

A fotótáborokat olyan településeken szervezték többnyire ez alatt a 15 év alatt, amelyekről alig lehet hallani, amelyek eldugottak, és lassan megmentésre szorulnak, hiszen egyre kiöregedőben vannak nemcsak a lakóik, de házaik, udvaraik is. Homoródszentmárton, Küsmöd, Nyikómalolfalva, Nagysolymos, Hodgya többek közt, ahol a fotósok a táborok alkalmával megfordultak.

A tájképek mellett portrét, öreg házaspárt, nagyszülőt és unokát, szénégetőket, őszi betakarítást, ebédszünetet, állatgondozást, húsvéti szokást, kenyérsütést fotóztak.

A Marosvásárhelyen látható vándorkiállítást először Székelyudvarhelyen mutatták be, a továbbiakban tervezik Magyarországon, Felvidéken és Vajdaságban is kiállítani.