Provokatív politikai film a Jupiter holdja, de elsősorban nem a magyar kormánynak üzen, hanem minden európainak, mert a menekültválság európai probléma - mondta pénteken Mundruczó Kornél filmrendező a magyar versenyfilm díszbemutatója előtt a 70. cannes-i fesztiválon tartott sajtótájékoztatóján.

A magyar rendező ötödik alkalommal kapott meghívást a világ legrangosabb filmfesztiváljának hivatalos programjába, ahol a Jupiter holdja 18 játékfilmmel versenyez a fődíjért, az Arany Pálmáért.A látványos és pörgő ritmusú kétórás alkotás főhőse egy menekülő szír fiú, Aryan (Jéger Zsombor), akit meglőnek a szerb-magyar határon, de ő nem sérül meg, hanem csodálatos módon repülni kezd. A menekülttábor meghasonlott orvosa, Dr. Stern Gábor (Merab Ninidze) azonnal üzletet lát a fiú képességében és útlevelet ígérve neki kicsempészi őt, miközben az idegenrendészeti hatóság egyik vezetője (Cserhalmi György) személyesen veszi őket üldözőbe.

Mundruczó Kornél a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy nem egyszerűen egy menekültfilmet akart csinálni, hanem az előző, a Fehér Isten című filmjéhez hasonlóan különböző nézőpontokból akarta megvizsgálni ugyanazt a történetet. A Jupiter holdja saját bevallása szerint elsősorban a hittel és a megváltással kapcsolatos kérdésekre keresi a választ több szempontból.

A főhős Mundruczó szerint ugyanúgy értelmezhető szuperhősként, mint angyalként, de a film nem ad rá egyértelmű választ, mert nem tudható előre, hogy a néző elhiszi-e a csodát, amit lát vagy sem. Ezért nehéz műfaji címkét is a filmre ragasztani Mundruczó szerint, akit elsősorban a gyerekkorában olvasott magyar és szovjet fantasy- és sci-fi történetek inspiráltak arra, hogy egy nagy akciófilm mögé rejtse azokat az alapvető kérdéseket, amelyek foglalkoztatták.

A rendező hangsúlyozta: jóllehet a történet Budapesten játszódik, alapvetően az európai identitás a film témája, azt a kérdést feszegeti, hogy mit jelent ma Európa és hova jutott az elmúlt évezredben. A menekültválság szempontjából Mundruczó szerint „Magyarország rossz példa, de ez a példa bárhol elterjedhet".

Véleménye szerint Magyarország ugyanakkor „belülről nem olyan fekete-fehér, mint amilyennek kívülről látszik", s az igazi probléma inkább az, hogy Kelet-Európában elvesztettük a tudásunkat arról, hogy mit is jelentett valóban Európa. Szerinte azonban ez nem tipikusan magyar gond, hiszen amikor külföldön dolgozik, mindenhol ezzel találkozik. „Ez az, ami személy szerint igazán nyugtalanít" - mondta.

Mundruczó újságírói kérdésre nem tagadta, hogy a film értelmezhető hazája politikai és társadalomkritikájaként, ugyanakkor nem csak ez a film célja. „Igen is meg nem is" - fogalmazott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az újságíróknak vagy a politikusoknak megvannak a menekültválságra a meggyőződésük szerint adandó bal-, jobb-, vagy szélsőjobboldali válaszaik, ő egy „politikailag inkorrekt" filmet akart csinálni, amelyben olyan dolgokat tett egymás mellé, amilyeneket nem szokás, mégpedig azért, hogy új a összekérdéseket tegyen fel a nézők számára.

A hvg.hu összefoglalója szerint a „a fújolás hangosabb volt a tapsnál a film első vetítése után”, legtöbb kritikus a film látványosságát és a történet zavarosságát emelte ki. a portáláltal szemlézett kritikusi reakciók vegyesek, volt aki „szexi, lebegő Jézus-történet”-nek nevezte a filmet, egy másik vélemény szerint „egy csapongó katyvasz, ami mégis szórakoztató”.