A hagyományhoz hűen a 2012-es évet is ünnepi előadással zárja a sepsiszetgyörgyi Tamási Áron Színház. Moliére A fösvény című vígjátékát Bocsárdi László rendezésében állította színpadra a társulat, a szilveszteri előadásra december 31-én este 18 órától kerül sor a Nagyteremben.

Annak érdekében, hogy a színház szilveszter esti produkciója mindenki számára elérhető legyen, ez az előadás szabadelőadásként kerül bemutatásra, a Tamási Áron bemutató-bérletes nézők a január 3-ai második előadást tekinthetik meg bérletük részeként.

A fösvény szereplőit a szeretetvágy és a tulajdon vágya hajtja. Hol ettől, hol attól, de leginkább mindkettőtől biztonságot remélnek. Egyeseknek közülük az emberi kapcsolatok a legfontosabbak, mások élettelen dolgokat bálványoznak, mert azokat jól lehet használni. Például a pénzt, mely ezek közül a legsimulékonyabb. Mi vajon mire alapoztuk életünket, milyen stratégiát választottunk a túlélésre? Vajon a mi életünkben van-e valami, amit jobban szeretünk a pénz által nyújtott biztonságnál?

„Boldog akarok lenni!" – mondja Cléante az előadásban. Tulajdonképpen bármelyik szereplő mondhatná, de akár mi is mondhatnánk, mert mindnyájan a boldogságot keressük egész életünk során. Vagy csupán a boldogulást? Egy új év kezdete tökéletes alkalom arra, hogy ezt a kérdést újra feltegyük magunknak.

Az előadás elkészítésében a rendező munkatársai voltak: Zsigmond Andrea (dramaturg), Bartha József (díszlettervező), Dobre-Kóthay Judit (jelmeztervező), V. Bartha Edit (ügyelő), Gazda Szende (súgó). Szereplők: Pálffy Tibor, Derzsi Dezső, Szalma Hajnalka, Nagy Alfréd, Benedek Ágnes, Szakács László, Gajzágó Zsuzsa, Debreczi Kálmán, Kónya-Ütő Bence, Erdei Gábor, Márton Lóránt, Diószegi Attila.

További előadások: január 3-án (bemutató-bérletes előadás), 4-én és 11-én este 7 órától, január 23-án és 24-én este 6 órától a színház Nagytermében.

„Boldog akarok lenni!" – mondja Cléante A fösvényben.
Bár ezt akármelyik szereplő mondhatná. Sőt, akármelyikünk ugyanígy mondaná.
Mert mind a boldogságot keressük – vagy csupán a boldogulást? Egy színházi előadás (akárcsak egy új év kezdete) tökéletes alkalom arra, hogy ezt a kérdést felvessük.
Milyen stratégiát választottunk eddig a (túl)élésre? Mire alapoztuk az életünket?
Van, aki számára az emberi viszonyok a legértékesebbek. Pedig ez azt is jelenti, hogy nem használhatja (el) a másikat.
Mások ellenkezőleg: élettelen dolgokat bálványoznak. Mert azokat jól lehet használni. S mind közül a pénz a legsimulékonyabb...
Ugyanígy vannak ezzel A fösvény szereplői. A szeretetvágy, illetve a tulajdon vágya hajtja őket. Hol ettől, hol attól remélnek biztonságot. De leginkább mindkettőtől.
Az előadás nem kezesbárányokról szól. A molière-i komédia nem könnyű hab, hanem kemény penge, amely az embert a benne munkáló szeretetlenségre csupaszítja le.
„Mert hát ugyan szeret téged, de a pénzt, azt mégiscsak jobban szereti."
Van-e a mi életünkben, amit jobban szeretünk a pénz által nyújtott biztonságnál?
Ha van, nevetni fogunk a nézőtéren. Ha nincs...