A bábszínházi világnap fiatal ünnep: először 2014-ben kezdeményezte a Budapest Bábszínház, hogy a tavasz első napján, március 21-én a magyar bábosok figyelemfelkeltő, játékos akciókkal ébresszék fel az emberek kíváncsiságát ez iránt a művészeti ág iránt, amely sokak szemében – hibásan – csak az óvodáskorú vagy kisiskolás gyerekekkel hozható összefüggésbe.

A bábszínházi világnapot Erdély több városában is megünneplik, erről itt meg itt is írtunk. Kolozsváron a világnap alkalmából a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió karának diákjai báboztak, játszottak a kisiskolásokkal a Sétatéren tanáruk, Palocsay Kisó Kata vezetésével.

A bábművészetet és bábos improvizációt tanító egyetemi adjunktus fontosnak tartja, hogy felhívják a figyelmet ennek az ősrégi előadóművészeti formának a szépségére. Miután a gyerekek kitáncolták, -énekelték magukat Timotival, az embernagyságú bábuval és kutyájával, Prücsökkel, az esemény kitalálóját és „szellemi anyját”: Palocsay Kisó Katát kérdeztem a bábos világnap lényegéről.

Miért fontos megünnepelni a bábosok és bábszínházak világnapját?

Ebben a műfajban különösen fontos a találkozás, az együtt játszás. Magában a szóban (’bábjáték’) is benne van, hogy ez egy játék – de ez nem azt jelenti, hogy kizárólag gyerekeknek szól, sőt: játékra kortól függetlenül, mindannyiunknak szükségünk van.  

Hogy áll most a bábos képzés Erdélyben?

Kolozsváron a BBTE Színház és Televízió karán a színészhallgató diákok bábos képzésben is részesülnek, Marosvásárhelyen is van magyar nyelvű bábos szak a Művészeti Egyetemen. Ezen kívül a BBTE óvodapedagógus- és tanítóképző szakának hallgatói már négy éve tanulnak bábkészítést és bábozást. Tavaly volt az első év, amikor a gyerekek előtt vizsgáztak. Ma reggel, a bábszínház világnapjának reggelén is ellátogattak a Waldorf iskolába meg az Apáczai elemi osztályaiba, és eljátszottak hét rövid kis bábelőadást, amelyben mindent ők csináltak: ők készítették a bábukat, ők írták a rövid történeteket, és ők is adják elő.

Hogy készültek a diákokkal erre a napra?

Tavaly megszületett Timoti, a papírbohóc, akinek a mozgatásához négy emberre van szükség. Egy bábos happeninget szerveztünk akkor Timotival Kolozsvár Főterén, ami nagyon jól sikerült, ezért úgy gondoltuk, hogy idén is élő zenével megünnepeljük ezt a napot, ami egyben Timoti születésnapja is. Most már készítettünk neki egy Prücsök nevű kutyát is, szintén papírból, hogy ne egyedül induljon el.

Sokan a bábszínházat a színház mellőzött mostohagyerekének tartják. Ön hogy látja ezt?

Én azt látom, hogy például most, amíg végigvonultunk Timotival és Prücsökkel a Sétatéren, nagyon sok ember arcára csaltunk mosolyt. A felnőttek közül valószínűleg sokan évek óta nem láttak bábut, és most kapcsolatba kerültek vele. Úgy érzem, nagy szükség van arra, hogy bekerüljön a bábozás, a bábjáték a hétköznapi életbe. Valójában benne is van, csak észre se vesszük: tárgyjátékozunk, bábjátékozunk sokszor mi felnőttek is úgy, hogy nem tudatosítjuk magunkban. Azt hiszem, nagyon fontos bevinni a civil életbe is a játéknak ezt a formáját: iskolákba, óvodákba, családi otthonokba.