Vízkereszt után, a farsangi időszakba lépve folytatódik a hangversenyévad – az új évet a vers és zene jegyében a Brassói Filharmónia nyitja január 15-én, pénteken este 7 órától a Tamási Áron Színház nagytermében.

A szó és a hang egymásra ható különös varázslatában, a vers és a zene egymást motiváló művészetében merítkezhetünk meg a sepsiszentgyörgyi hangversenyévad idei első koncertjén. A program állandó partnere, a Brassói Filharmónia pénteki estére olyan zenei klasszikusokat válogattak műsorukba, akik által méltán idézhetőek fel az operák alapjául szolgáló irodalmi alkotások, vagy azok főhősei, mint Trisztán és Izolda vagy Faust.

A vers és hang alcímet viselő esten veresekkel tisztelegnek a magyar és a román költészet két forradalmi romantikusa előtt, akik mindketten a Vízöntő havának szülöttei: Petőfi Sándor újévnapján született, míg Mihai Eminescu a hónap idusán, január 15-én. Verseiket Tulit Éva és Camelia Paraschiv meghívott színművészek tolmácsolják.

 Cristian Oroşanu karmester vezényletével a műsor elején Richard Wagner: Trisztán és Izolda operájának nyitányát hallhatjuk, majd a norvég Edvard Grieg: Holberg Szvit-jéből hallunk egy áriát, ezt követi a francia Maurice Ravel Lúdanyó meséi (Ma mere l’oye) című balettjének Hüvely Matyi (Petit poucet) részlete és Charles Gounod világhírű operája, a Faust-nak részlete a Walpurgis éjből (Dance de Phryné), a szimfonia északi atyja, Jean Sibelius Szomorú keringője zárja az estet.

Két operarészletet kínálnak a szimfonikusok. Richard Wagner német zeneszerző a Trisztán és Izolda felvonásainak megkomponálásához méltóan romantikus környezetet, inspiráló színhelyeket választott: Zürichben kezdte, majd a titokzatos Velencében folytatta, és a festői svájci tó partján, Lucern városában fejezte be a művet. Wagner a XIX. század egyik legjelentősebb zenei örökségét hagyta ránk. Már fiatalon vonzotta a zene és a színház viszonya, rajongott Shakespeare-ért, Weberért és Beethovenért. Wagner a Bayreuthi Ünnepi Játékok atyja, itt teljesedett ki munkássága, melyben a zene teljesen egybeforr a drámai koncepcióval. Az operamuzsika addigi gerince, az énekelt dallam Wagnernél átalakul énekbeszéddé, deklamációvá, s a tulajdonképpeni zenei ábrázolást a zenekar végzi el, a szereplőket, a történések tárgyait a kulcspontokon visszatérő, felcsendülő zenei motívumok idézik, jellemzik. Partitúráit Wagner maga írta, művészetében a zene, dráma, képzőművészet egyesül, hogy meghirdesse a jövő műfaját. A francia Charles Gounod zeneszerző célja a Fausttal nem a goethei mestermű operaszínpadi adaptációja volt. Jules Barbier és Michel Carré librettójából egy romantikával, horrorisztikus elemekkel és gótikus motívumokkal fűszerezett parfümös, füstös dráma született; egy történet románcról, kísértésről, a vallás és a sátáni erők örök harcáról.

Szervezők: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Kónya Ádám Művelődési Ház.