Ady Endrére emlékeztek születésének 138. évfordulóján Nagyváradon a költő egykori törzshelyén, a Müllerájban, mely ma Ady Endre Emlékmúzeumnak ad otthont.

A vasárnapi megemlékezés a 2012-ben alapított sajtódíjak átadásával kezdődött, a megjelenteket és díjazottakat Rácz Éva, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke köszöntötte. „Ritka, hogy újságírókat díjazzanak, jó tudni, hogy Biharban és Nagyváradon, abban a városban, ahol egy-egy épület, szobor, emléktábla hangsúlyosan emlékeztet Ady Endrére figyelnek erre”, mondta az egyesület elnöke. Hozzátette, köszönettel tartoznak a díjazottaknak is, a legifjabbaknak, akik bebizonyították, hogy a digitális átállás után is működhetnek helyi televíziók, annak a kollégának, aki talán a legtöbbféle eseményről beszámol a városról, illetve annak az újságírónak, aki annak idején riporterként a MÚRE nívódíjasa volt.

A pályakezdő díjat Az Ér hangja csapata (honlap, online rádió és televízió) vehette át, laudációjukat Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke olvasta fel. A Bokor András-díjat Ciucur-Losonczi Antonius, a Bihari Napló munkatársa kapta meg, őt a lap főszerkesztője, Rais István méltatta. Életműdíjban Simon Judit szerkesztő, az Erdélyi Riport munkatársa részesült, laudációját Szűcs László olvasta fel.

Ady Endre nagyváradi évei, Ady és Léda megismerkedése és 1903-tól  és 1912-ig tartós szerelme egyaránt szóba került a rendhagyó tárlatnyitó beszélgetésen, melyet Imre Zoltán, az Ady-emlékmúzeum igazgatója folytatott Péter I. Zoltán helytörténésszel. Elhangzott többek között, hogy a múzeumban még sok anyag van, amelyeket eddig nem láthatott a nagyközönség, többek között Tabéry Géza rajza a hosszú hársfasorról, a gyermek Lédát ábrázoló kép, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársaival folytatott munka során fedeztek fel. A jó hangulatú beszélgetés végén a jelenlévők megkoszorúzták Ady Endre mellszobrát.