Székely Árpád: Fogarasi havasok (Erdély teteje) című könyvének bemutatójára és a vetítéssel egybekötött élménybeszámolóra kerül sor május 7-én, csütörtökön 19 órától a székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében. A kötetet Farkas Attila geográfus méltatja.

 Másnap, május 8-án, pénteken 18 órától Kézdivásárhelyen, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban folytatódik a sorozat, a kötetet Dimény Attila muzeológus méltatja.

Marosvásárhelyen az élménybeszámolóval és vetítéssel egybekötött előadásra 2015. május 19-én, kedden 18 órától kerül sor a Bolyai-téri Unitárius Templom imatermében. A könyvet Balás Árpád földrajztanár méltatja.

Május 21-én, csütörtökön Kolozsváron folytatódik az előadássorozat az EMKE Györkös Mányi Emlékházában (Republicii / Majális utca 5/1.). A könyvet Imecs Zoltán, a BBTE Földrajz karának dékánhelyettese méltatja.

A Déli-Kárpátok gazdag glaciális formakincsű, uralkodó vonulatait bemutató sorozata a Retyezátot és a Páringot követően a Fogarasi-havasok ismertetésével folytatódik. E monumentális hegylánc méltán érdemelte ki az Erdélyi-Alpok elnevezést.

 A Fogarasi-havasok számos földrajzi tekintetben a Déli-Kárpátok és a kárpáti hegységív csúcstartója, ezért már a turista-hőskorban, a hegységek tudományos feltárásának kezdeti szakaszában a hazánk főhegysége címre jelölték az akkor jóval ismertebb Magas-Tátrával szemben. Emellett a Fogarasi-havasok varázsa abban is rejlik, hogy a „kötelező" célpontok megmászásán túl vállalkozunk-e kevésbé ismert ösvényeinek bejárására, és a markáns sziklaképződmények mellett sikerül-e észrevennünk a kiolvadó kártavak és a havasszépe virágmezők tavaszi és kora nyári színvilágát, vagy az ősszel rozsdabarnába öltöző völgyekből és mellékgerincekről a főgerincre nyíló csodás panorámák látványát. Amennyiben igen, akkor a Retyezát és a Páring szerelmeseiből könnyen a Fogarasi-havasok rajongóivá válhatunk. A kiadvány ezt igyekszik segíteni.

A túrakalauz öt fejezetből épül fel:

Az első rész természettudományos összefoglalást ad a hegységről retyezáti és páringi összehasonlításban, ezt számos térképvázlat, ábra, táblázat és domborzatmodell támasztja alá.

 A második fejezet általános túrainformációkat tartalmaz: megközelítési lehetőségek, szállásfeltételek, időszerű adatok, hegyimentő-szolgálat stb.

 A következő rész a legterjedelmesebb, ugyanis turistautakat, pásztorösvényeket és rejtett csapásokat mutat be. E leírások a főgerinc Zârna- és Suru-nyereg közötti szakaszát, a hegység északi oldalának valamennyi turistaösvényét, továbbá a déli oldal néhány útvonalát fűzik fel. A terepbejárás 2013 novemberében és 2014. március végétől december végéig történt, nem kevesebb mint 36 túra keretében 10 hónap alatt. A sorozatban korábban megjelent kiadványokhoz hasonlóan a túraleírásokat metszetek, naprakész, összefoglaló adatok, átfutó képek kísérik, mindehhez részletes, egyedi turistatérkép-melléklet társul.

 A negyedik fejezet egyfajta tisztelgés a szászok turistaút-építő munkássága előtt: Fogarasföld és Királyföld (Szászföld) Olt és Nagy-Küküllő völgye közti területének épített örökségéről közöl képes összefoglalót.

 Az utolsó témakör – hagyományosan – a túrakönyv rejtvényrésze, csoportokba rendezett feladatlapokkal.