Több neves író, köztük Francine Prose és Michael Ondaatje is úgy döntött, nem vesz részt a PEN Amerikai Központjának május 5-i gáláján, tiltakozásul az ellen, hogy az irodalmi és emberi jogi szervezet idén a terrortámadás áldozatául esett Charlie Hebdo francia szatirikus magazint kívánja elismerésével jutalmazni.

A május elejei manhattani gálán a magazint a PEN szólásszabadságért való bátor kiállást elismerő Toni és James C. Goodale-díjával fogják kitüntetni, amelyet a lap nevében Jean-Baptiste Thoret filmkritikus és Gerard Briad főszerkesztő vesz át.

Az esten a Charlie Hebdo mellett irodalmi munkásságáért díjat kap Tom Stoppard drámaíró, Markus Dohe, a Penguin Random House igazgatója pedig ugyancsak elismerésben részesül a globális irodalmi közösség vezetésében betöltött szerepéért. Szintén kitüntetik Khadija Ismayilova azerbajdzsáni újságírót is.

A Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségét januárban érte terrortámadás, amelyben a lap munkatársai közül 12 vesztette életét. A támadást követően az irodalmi közösség nagyobbik része kiállt a magazin mellett, néhányan azonban egyet nem értésüket fejezték ki a muszlimokat és Mohamed prófétát kritizáló rajzok miatt.

A minden évben megrendezett PEN World Voices Festival egyik legfontosabb eseményének számító díjátadó gálán Francine Prose és Az angol beteg című, megfilmesítve is hatalmas sikert arató regény szerzője, Michael Ondaatje házigazdaként lett volna jelen több mint 60 másik íróval együtt. A PEN közlése szerint – rajtuk kívül – tiltakozásul lemondta a részvételét Teju Cole, Rachel Kushner, Taiye Selasi és Peter Carey is.

Mindeközben Salman Rushdie kemény szavakkal bírálta azt a hat írót, akik tiltakozásul visszamondták a részvételüket a PEN-gálán, gyávának nevezte őket, és úgy vélte, ha a PEN a szólásszabadságot védő szervezetként nem veheti védelmébe és nem ünnepelheti azokat az embereket, akiket azért gyilkoltak meg, mert képeket rajzoltak, akkor egészen egyszerűen nem érdemes a nevére.

Andrew Solomon, a PEN jelenlegi vezetője a szervezet kurátorainak írt levelében úgy fogalmazott, a Charlie Hebdo valóban nem csupán az iszlám szélsőségeseket, hanem – egyéb csoportok mellett – más muszlimokat is sértett rajzaival, azonban mindezzel szándékuk nem a puszta inzultálás volt, hanem tiltakozás egy csekély számú kisebbség szólásszabadságot korlátozó céljai ellen. „Nem hisszük, hogy bármelyikünknek is helyeselnie kellene a Charlie Hebdo rajzainak tartalmát ahhoz, hogy elismerjük az elveket, amelyekért a lap munkatársai kiálltak, vagy dicsérjük a bátorságot, amellyel mindezt halálos fenyegetésekkel szembenézve tették” – hangsúlyozta a levélben.

A PEN történetében a mostani a legnagyobb vita azóta, hogy 1986-ban a szervezet akkori vezetője, Norman Mailer a Ronald Reagan vezette kormányzat külügyminiszterét, George P. Shultz-ot hívta meg, hogy beszédet mondjon a PEN konferenciáján.