Az óvodában és iskola első négy osztályában használják a művészet eszközeit a nevelésben, de mihelyt a tanárok veszik át az oktatást, egyre kevesebb hangsúlyt kap a kreativitás, a divergens gondolkodás fejlesztése – minderről a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen szervezett Művészetek a nevelésben című tudományos dikákköri konferencián esett szó, ahol tanárok és egyetemi hallgatók mutatták be a témához kapcsolódó dolgozataikat, kutatásaik eredményeit.

A Művészeti Egyetem Tanárképző Intézete első alkalommal szervezte meg ezt a konferenciát a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kihelyezett karával együtt, ahol pedagógusok és diákok tanácskoztak arról, hogy tanítható-e a művészet, fejleszthető-e a művészetek iránti érzékenység, a napjainkban tapasztalható művészeti jelenségekre felkészíthet-e az iskola, egyáltalán mi számít korszerű művészeti oktatásnak?

Míg az óvónők, tanítónők figyelnek a gyerekek kreativitásának fejlesztésére, használják a művészeti eszközöket, a rajzot, zenét, táncot, nagyobb korban ez egyre inkább háttérbe szorul. Ötödik osztálytól kezdve, mikor minden tantárgyat más-más tanár tanít, a tanulónak azt kell elfogadni és megtanulnia, amit a tanár mond, mint egyetlen igazságot. A középiskolában már teljesen háttérbe szorul a rajz, a zene, a színházi oktatásról, drámapedagógiáról pedig nagyon ritkán lehet hallani, hisz kevés intézményben működik például drámakör. Holott a világ egyre inkább arra fele halad, amikor nagy szükség van a kreativitásra, a divergens gondolkodásra. Ez pedig a művészeti elemek használatával érhető el.

Az egésznapos konferencia első részében dolgozataikat ismertették a tanárok és a diákok. Az esztétikai érzékenység fejleszthetősége kisiskoláskorban – erről Bakk-Miklósi Kinga, a Művészeti Egyetem egyetemi docense értekezett, Terápia és nevelés 3D-ben volt a témája Lazsádi Csillának, a Babes-Bolyai Tudományegyetem doktoranduszának, míg Vargancsik Iringó, a Művészeti Egyetem tanára A kreativitás fejlesztésének lehetőségei az iskolában című dolgozatát mutatta be. A diákok, köztük színész-, média-, báb-, zene-, valamint óvodai- és elemi oktatás pedagógia szakosok a táncban rejlő nevelési lehetőségekről, a rajzoktatás és vizuális nevelés fontosságáról, a média és a gyermek szocializációs folyamatának kapcsolatáról, a képzőművészet, a zenei-  és esztétikai nevelés jelentőségéről értekeztek.

A kiscsoportos foglalkozásokon kommunikációt elősegítő gyakorlatokat ismerhettek meg az egyetemen tanító színészektől és színész hallgatóktól. A konferencia jól sikerült, a várakozáson felüli volt az érdeklődők száma – foglalta össze Vargancsik Iringó, a szervezők egyike, aki elmondta, a pedagógusok a továbbképzési lehetőségekről, mesteri szakokról érdeklődtek, ahol még többet tanulhatnak a művészetekről, a művészeti eszközöknek a pedagógia terén való használatáról. Egyelőre azt határozták el, hogy évente szerveznek konferenciát ebben a témában, illetve nyaranta tábort, ahol több napon át elméleti és gyakorlati tudnivalókat sajátíthatnak el a résztvevők.