Bemutatóra készülnek a Csíki Játékszínnél: Kakuk Marci

Tersánszky Józsi Jenő két évtizeden át, 1921 és 1941 között írta és jelenttette meg sorban a Kakuk Marci kisregényeket, a színpadi változat alapjául szolgáló, a Nyugatban megjelent A medál című írásával együtt. Most a Csíki Játékszín viszi színre az Örkény István által átdolgozott változatot. Az előadás rendezője Parászka Miklós.

 Mi hívja életre újra és újra ezt a népmesei és mégis nagyon reális figurát, aki először egy novella mellékszereplőjeként bukkan fel, majd hat kisregény mesélő, számtalan kalandot átélő főszereplőjévé válik? Milyen írói késztetés teremt már-már eposzi arányokat, Kakuk Marci útját követve, figyelmen kívül hagyva mérvadó kortársak aggodalmát a téma vélt érdektelensége miatt? Miért látta úgy a hatvanas évek elején Örkény István, hogy Kakuk Marcinak mint klasszikus és univerzális figurának színpadon a helye? Miért van az éppen aktuális jelen dolgaiban eligazító ereje, miért átélhető ez a történet? E kérdések nyomvonalán elindulva készíti elő Kakuk Marci 2015 tavaszára tervezett csíkszeredai látogatását a Csíki Játékszín társulata Parászka Miklós igazgató-művészeti vezetővel, az előadás rendezőjével.

Tersánszky sokszáz oldalas regényfolyama egy nézőpont kiteljesítését igyekszik megvalósítani: láttatni akarja a világot alulnézetből, a számkivetettek, leírtak, mellőzöttek és üldözöttek szemszögéből. A szerző által teremtett sajátos, plasztikusan expresszív és provokatív nyelvi közeg egyszerre adja az autentikusság érzetét és az aktualizálás lehetőségét. Örkény nem véletlenül írja a cím alá, hogy „történik bármikor”. Jelenkori társadalmunk a vagyoni különbségek brutális távolodását, az intelektuális és morális hanyatlás traumáját szenvedi el. A túlélési játszmák sajátos helyzeteket teremtenek, az ösztönös és érzelmi megnyilvánulások sajátos formákat mutatnak. A romantikusan fordulatos Kakuk Marci történetek nyers, groteszk képet mutatnak az ember körülmények által meghatározott természetéről.

Ezt a népmesei figurát kitalálója, Tersánszky és őt követve Örkény különleges, egyensúlyteremtő képességgel ruházta fel. A legreménytelenebb helyzetben, a legmostohább környezetben is gondolkodik, mérlegel, berendezi maga körül a világot, egyességeket köt, mértéket tart, mindig kimászik a veremből. Kakuk Marci az erkölcs akrobatája. Folyamatosan a végzetes zuhanás veszélyében él, de az utolsó pillanatban jó érzékkel, okos számítással elkapja a kínálkozó kapaszkodót.

A lesüllyedtek, a mélyben botorkálók világában Kakuk Marci a reményt képviseli. Az Édes Anna és az Éjjeli menedékhely után a Kakuk Marci a túlélés képességének elveszthetetlenségét ígérve tárja elénk a társadalom aljára szorítottak világát.

TERSÁNSZKY JÓZSI JENŐ: KAKUK MARCI

(bohóság két részben)

színpadra átdolgozta: ÖRKÉNY ISTVÁN

szereposztás: Kakuk Marci, kültelki amorózó: PUSKÁS LÁSZLÓ, Pattanó Rozi, kültelki lápvirág: FEKETE BERNADETTA, Csuri Linka, ószeresné fiatal leánya:  BOKOR ANDREA, Csuriné, boszorka, ószeresné: SZABÓ ENIKŐ, Méltósága, fösvény, zsarnok hölgy: BARTALIS GABRIELLA, Méltóságos, jólelkű úr: FÜLÖP ZOLTÁN, Tömpe Ambro, méltóságosék szolgálatában: GIACOMELLO ROBERTO, Bojnyik, Rozi vadházastársa: VERESS ALBERT, Sustik, naplopó: VASS CSABA, Uccu Jóska, közrendőr: KOSZTÁNDI ZSOLT, Gizus, szobalány: CZIKÓ JULIÁNNA, Jánoska: RÓZSA ANDRÁS. Zenéjét szerezte és fuvolán kísér: BOLDIZSÁR SZABOLCS, dramaturg: BUDAHÁZI ATTILA, mozgásművészeti munkatárs: BÓBIS LÁSZLÓ, tervező: PARÁSZKA MÁTÉ, rendező: PARÁSZKA MIKLÓS. Tersánszky Józsi Jenő örökösének az engedélyét a Hofra Kft.,  Örkény István jogutódainak engedélyét a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. közvetítette.

A produkciót a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Bemutató előadás: 2015. április 24.

Előadások áprilisban:

április 24., péntek 19 óra bemutató előadás, Bánk bán bérlet

április 26., vasárnap 19 óra Prospero bérlet

A bérlettel műsorra tűzött előadásokra a fennmaradó helyek függvényében jegyek is válthatók. Helyfoglalás a 0266-314472-es vagy a 0751-039026-os telefonszámokon lehetséges.

 

 

Kimaradt?