Orbán Balázsra emlékeznek a hét végén Székelyföldön

Kétnapos rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg szombaton és vasárnap Orbán Balázsról, Székelyföld 19. századi nagy krónikásáról, halála 125. évfordulója alkalmából Székelylengyelfalván, Szejkefürdőn és Székelyudvarhelyen.

 A Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a lengyelfalvi Orbán Balázs Alapítvány által közösen szervezett esemény keretében szombaton tudományos konferenciát tartanak Székelyudvarhelyen, amely keretében néprajzkutatók, történészek, szociológusok, fotográfusok és fotótörténészek értékelik Orbán Balázs életművét.

A konferencia előtt Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Závogyán Magdolna, kultúráért felelős helyettes államtitkár és Maruzsa Zoltán, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár mond köszöntőbeszédet.

Szombaton este és vasárnap délelőtt Székelylengyelfalván Orbán Balázs szülőfalujában folytatódik az emlékünnepség, amelynek keretében felavatják a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által adományozott emléktáblát, és a Berettyóújfalu Város közössége által adományozott domborművet.

A megemlékezés résztvevői vasárnap délután koszorúzzák meg Orbán Balázs szejkefürdői síremlékét. Este a kaposvári Déryné Vándorszíntársulat tart szabadtéri ünnepi előadást Orbán Balázs székelyudvarhelyi szobránál.

Az 1829. február 3. és 1890. április 19. között élt Orbán Balázs előbb keleti utazásai élményeit írta meg, majd amikor 1859-ben hazatért szülőföldjére, bejárta Székelyföld valamennyi települését, mindenütt leírta a helyi jellegzetességeket, feljegyezte a mondákat, lefényképezte a látványosságokat. Munkája eredményeként 1868 és 1873 között hat kötetben adta ki főművét: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címen. 1872-től élete végéig tagja volt a magyar Országgyűlésnek, ahol az ellenzékhez tartozott. 1888-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Kimaradt?