Elfogadták Hargita megye műemlékvédelmi stratégiáját

Egyedinek számít Romániában a Hargita Megye Tanácsa megbízásából készült, műemlékek védelméről szóló stratégia, amelyet a legutóbbi tanácsülésen fogadtak el, kedden mutatta be a csíkszeredai megyeházán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és a stratégia készítője, Tövissi Zsolt építész.

A megyei tanács elnöke a sajtótájékoztatón megfogalmazta, olyan komolyan kellene vennünk a műemlékvédelmet, mint a környezetvédelmet. Az otthon, a szülőföld értékeinek megbecsülése, megőrzése része egy pozitív jövőkép kialakításának, és ebbe a koncepcióba illeszkedik a műemlékvédelmi stratégia is, amely nemcsak Romániában, hanem a Kárpát-medencében is egyedülálló, mondta.

„A stratégia az elmúlt évek gyakorlatából építkezett, programjainkat gyűjtötte egy csokorba, jó részének folyamatban van a megvalósítása. Mondhatjuk, hogy egy helyre került a sok-sok erőfeszítés. Jó hír az is, hogy lehetőség van műemlékek felújítására pályázni a 2014–2020-as európai uniós finanszírozási időszakban, ami erősítheti a stratégia gyakorlatba ültetését" – jelentette ki Borboly Csaba.

A politikus szerint a stratégiával máris teremtettek egy munkahelyet, ugyanis jelentkezőt várnak a műemlékvédelmi részlegükön meghirdetett állásra, amelyben a sikeres jelentkező teljes munkaidőben foglalkozhat majd az üggyel. Ugyanakkor segítik a polgármesteri hivatalokat, hogy ne problémaként tekintsenek a műemlékekre, hanem lehetőségként. „El kell jutnunk oda, hogy egy műemlékre ne nehézségként tekintsünk, hanem lehetőségként, hiszen turisztikai ereje mellett számos gazdasági és szociális vonzata is van, ami a környezet javára fordítható” – jelentette ki Borboly Csaba. 

A megyeelnök azt is elmondta, hogy a következő tanácsülésen elfogadják a műemlékvédelmi támogatási programot, amely a stratégia irányvonalát követi, emellett pedig a tartalékalap egy részét műemlékek sürgősségi javítására-felújítására különítik el. Példaértékűnek nevezte és megköszönte Tövissi Zsolt munkáját, amely fejlődést hoz majd a megyének.

Tövissi Zsolt részletesen ismertette a projektet, amely tíz évre, a 2013–2023 közti időszakra vetíti előre a megoldandó problémákat. Kitért a Hargita megyei védettnek nyilvánított objektumokra, amelyek száma a megyében 740, ezek 80 százaléka B kategóriás, helyi műemlék, és 20%-a A kategóriás, nemzeti érdekeltségű.

Többségében 19. századi épületek, kisebbrészt 20. századi, illetve akad köztük 18. századi is. Mint fogalmazott, nincsenek nagyon híres műemlékeink, paloták vagy várak, a legnagyobb értéket a falukép képviseli, ami előnyt is jelenthet a térségnek. Rövid távon rengeteg tennivaló van, meg kell menteni a régi épületeket, konzerválási munkák szükségesek. A projektben részletesen ki vannak dolgozva a stratégiai célok, programcsomagokba foglalva.

Kimaradt?