Nyolcvanadik születésnapján Szabó Miklóst köszöntötték vasárnap a Petru Maior Egyetemen. A történész-kutatót A külföldi egyetemjárás és Erdély európai kapcsolatai a 12-20-ik században című tudományos konferenciával és a Mentor Könyvkiadónál megjelent A történetíró elhivatottsága című tanulmánykötet bemutatójával ünnepelték.

A házigazda szerepét Cornel Sigmirean kutató, a Petru Maior Egyetem szenátusának elnöke töltötte be, aki Románok az Osztrák-Magyar Monarchia katonai tanintézményeiben témában tartott értekezletet.

Pál-Antal Sándor akadémikus történész, nyugalmazott levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a rendezvény és a kötet ötletgazdája és egyik szervezője különleges alkalomnak nevezte az értekezletet, ugyanis nagyon hosszú idő óta ez volt az első alkalom, hogy román-magyar közös történészi konferenciát szerveztek Marosvásárhelyen.

A szervezők választása azért esett az erdélyiek külföld-járásának témájára, mert Szabó Miklós hosszú évtizedeken át kutatta a múltnak ezt a szeletét, annak különböző hozadékát, az erdélyi társadalmi fejlődésre gyakorolt hatását – ismertette Pál-Antal Sándor.

Szabó Miklós, aki ezen a területen a legkiemelkedőbb eredményeket érte el, arról beszélt, hogy 1177-ből maradt fenn az a dokumentum, amely az első külföldi egyetemjárásról számol be. „Attól kezdve folyamatosan haladt az egyetemjárás, egyháziak és világiak egyaránt támogatták, bár időnként eltérő intenzitással" – mondta előadásában az ünnepelt.
Szabó Miklós 1975-ig a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán tanított, mikor megszűnt a főiskola magyar tagozata és választhatott: vagy Panitba megy tanítani, vagy kutatómunkába kezd. Ez utóbbi mellett döntött és nem bánta meg. Tonk Sándorral együtt végezték a kutatásokat, több tanulmányt közöltek, elkészítették a peregrináció diáknévsorát.

Az értekezleten Simon Zsolt, a Román Akadémia Gheorghe Şincai Társadalom- és Bölcsészettudományi Kutatóintézetének főmunkatársa A középkori erdélyi egyetemisták földrajzi származásairól címmel tartott előadást, Csáki Árpád sepsiszentgyörgyi kutató Csernátoni Vajda Sámuel peregrinációjának történetét ismertette, Szögi László, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa a 20-ik századi egyetemjárás körülményeiről beszélt.

A külföldi magyar egyetemjárás átrendeződése a 20-ik század első két évtizedében című előadásában azt emelte ki elsősorban, hogy melyek voltak a legspeciálisabb változások ebben a korszakban, hogyan változott a peregrináció iránya a történelem során. A 19-ik században Anglia és Skócia egyetemein is megjelennek a magyar diákokok, akik korábban a német, az osztrák, vagy az olasz egyetemekt látogatták. Az I. világháború előtti két évtizedben a műszaki tudományok kerülnek az első helyre – ismertette a kor sajátosságait az előadó.

Lucian Năstase Kovács A kommunizmus előtti román egyetem és kultúra nemzetiesítése címmel értekezett.

A tudományos konferencia utolsó momentuma a Szabó Miklós születésének 80-ik évfordulója tiszteletére szerkesztett A történetíró elhivatottsága című emlékkötet bemutatása volt, amelyről Káli Király István, a Mentor Könyvkiadó vezetője beszélt, aki - eleget téve Pál-Antal Sándor kérésének - támogatta a könyv létrejöttét.

A közel 500 oldalas tanulmánykötetben, amely meglepetés volt Szabó Miklós számára, Pál-Antal Sándor, Cornel Sigmirean és Simon Zsolt szerkesztésében 33 szerző tudományos munkája jelent meg.

{loadposition 4x4}