Jövő hétfőn Budapesten ad koncertet a tízszeres Grammy-díjas Arturo Sandoval. A kubai származású, Amerikában élő trombitás a Művészetek Palotájában lép a közönség elé. A zongoristaként is számon tartott zenész azt ígéri, hogy ezúttal is leül a billentyűs hangszerhez.

Az 1949-ben született Sandoval azon kevés zenészek egyike, akiről életében játékfilm készült, sokan valószínűleg az HBO által 2000-ben filmre vitt története alapján ismerték meg valóban regényes életét, sokszínű, érzelemgazdag játékát. Az Amerikába emigrált zenészt Andy Garcia, Sandoval amerikai művésztársát, mentorát és barátját, Dizzy Gillespie-t Charles Dutton alakította a For love or country: The Arturo Sandoval story című, Magyarországon A legendás trombitás címmel vetített filmben. Sandoval a film zenéjéért Emmy-díjban részesült.

„Nem tudom, hogy a film után híresebb lettem-e. Ez a filmsztárok, szappanoperák, popénekesek esetében így működik, de mi, dzsessz-zenészek nem vagyunk híres emberek" - mondta a művész az MTI-nek a budapesti koncert előtt adott interjúban. „Amúgy hálás vagyok a készítőknek, mert remek munkát végeztek, a film jól sikerült" - tette hozzá a kaliforniai otthonából telefonon nyilatkozó művész.

Sandoval először zongorázni tanult, klasszikus zenét játszott, de már igen fiatalon „átnyergelt" a dzsesszre. 1973-ban egyik alapítója volt az Orquestra Cubana de Musica Moderna együttesnek, amely később Irakere néven vált világhírűvé, Grammy-díjat is nyert. A sikeres munka ellenére Sandoval kivált és saját zenekart alapított. A műfaj kiválóságaival - köztük Gillespie, Billy Cobham, Woody Herman, Stan Getz - és popsztárokkal is színpadra lépett.

Arturo Sandoval 1990-ben hagyta el végleg hazáját, egy európai turné alkalmával  a római amerikai nagykövetségen kért menedékjogot. Családjával az Egyesült Államokban telepedett le, ezt a Flight to freedom című lemezével „ünnepelte" meg. Az amerikai állampolgárságot csak 1998 végén, második nekifutásra kapta meg.

A róla készült film elkészültekor 50 éves volt, azóta tizenöt év telt el. Azt mondja, nem utasítaná vissza, ha megkeresnék egy második önéletrajzi film ötletével. „Azt azért kétlem, hogy ilyen bárkinek eszébe jutna" - mereng azon a felvetésen, hogy a filmipar szereti a folytatásos történeteket.

Azóta sok minden történt: tucatnyi új Sandoval-lemez jelent meg, új és újabb Grammy- és Billboard-díjak jelzik zenei munkásságát. 2013-ban a Fehér Házban Obamától Elnöki Szabadságérmet vehetett át. Dear Diz (Every day I think of you) címmel abban az évben jelent meg 1993-ban elhunyt mentora, az egykori bebop-muzsikus emlékének szentelt lemeze, barátságuk történetét The man who changed my life címmel könyvben írta meg. Egyetemeken kurzusokat tart a dzsessz történetéről, a latin gyökerekről, magánórákat ad tizenéveseknek, halad a korral, skypon is elérhető.

A nevét viselő intézet szlogenje: Save the Music. „Ez az üzenet arról szól: szeretnénk, ha az emberek megtudnák, mi is a jó zene. Mi megteszünk mindent, ami tőlünk telik" - mondja válaszul a kérdésre, miért vagy mitől kell megmenteni a zenét. A Los Angelesben működő nonprofit szervezet egyik fő feladata, hogy segítsen a kispénzű családoknak, hogy zenét tanulhassanak - osztja meg hitvallásukat.

Nem az a célunk, hogy sikeresek legyünk. Egyedül arra törekszünk, hogy segítsünk azoknak, akiknek erre szükségük van - teszi hozzá, megjegyezve, korábban főként Kaliforniára figyeltek, de már kiterjesztették tevékenységüket az ország más részeire, mi több, külföldre is. „Kubában nem segítünk, mert én ott nem kívánatos személy vagyok" - mondja arra utalva, hogy 25 éve nem utazhatott vissza a szigetországba.

Arturo Sandoval sokat komponál, „termékeny" szerzőnek számít. A világ egyik vezető trombitása mintegy kéttucatnyi lemezt jegyez. Tizenkilencszer jelölték Grammy-díjra, ebből tíz kitüntetést megkapott, hatszoros Billboard-díjas. Korán kelő vagyok, minden nap gyakorolok, épp annyit, amennyire szükségem van, minden nap igyekszem zenét is szerezni - avat be napi rutinjába, hozzátéve, szívesen ír filmzenét is, amikor erre alkalma nyílik, s ha utazik, akkor is több órát játszik. „Sűrű az életem, az alkotói válság elkerült" - ad magyarázatot aktivitására. „Bármi a világon adhat nekem ihletet az alkotáshoz. Ez jelenti nekem a boldogságot. Ihletet meríthetek akár abból is, amikor az unokám reggel bejön hozzám és megpuszil. Ez például kitűnő inspiráció, utána jobban megy a zeneírás" - mondja a legendás trombitás.

Arturo Sandoval a február 23-i budapesti koncertjére Londonból érkezik, másnap Bécsbe megy tovább. „Két trombitát hozok magammal. A kettő teljesen eltérő. Az egyik nagy és sötét hangú, a másik hagyományos trombita. Természetesen zongorázni is fogok" - jelzi műsora „színeit". A művész 2014-ben indult világkörüli turnéra zenekarával.