Az Árpád-kori Magyar Királyság európai kapcsolatrendszeréről
A Kós Károly Akadémia Alapítvány csütörtök esti meghívottja Zsoldos Attila akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének kutató professzora volt, aki Az Árpád-kori Magyar Királyság európai kapcsolatrendszere címmel tartott előadást a Bernády Házban.
A Kós Károly Akadémia Alapítvány történelmi előadássorozatának harmadik rendezvényén Zsoldos Attila akadémikus a középkori Magyarország Európához kötődő politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait ismertette.
Politikai viszonylatban Szent István koráig nyúlik vissza az európai kapcsoladrendszer. Az államalapító felesége II. Henrik német-római császár húga volt, e családi kötelék által alakul a kapcsolat egy viszonylag békés időszakban, ugyanis a 10-ik századi háborús, zűrzavaros évtizedekhez képest ez a korszak páratlanul békésnek mondható. Mire Henrik meghal és új uralkodó lép a helyébe, 1030-ra annyira megerősödik Magyarország, hogy ha nem is könnyűszerrel, de képes visszaverni a hódító törekvéseket. Az 107-es években II. Gézának, majd, a később szentté avatott László királynak sikerül a német támadásokat visszavernie és stabilizálnia az önálló Magyar Királyságot.
A középkori Horvátország elfoglalásáról szólva Zsoldos Attila elmondta, 1090-ben nem beolvasztotta, hanem sikerült szorosan magához csatolni Magyarországnak az Adria partján fekvő országot. Ez azt is jelentette, hogy néhány évtized alatt, ami az alapítás óta eltelt, regionális nagyhatalommá vált az ország.
A 13-ik századból sokkal több forrás maradt fenn, mint az előző évszázadokból, - mondta a történész, ezért sokkal több mindent tudunk az akkori eseményekről. A század közepén a tatárjárás okozott gondot a magyaroknak, akiket teljesen felkészületlenül ért e hódítás. Ugyancsak a 13-ik század egyik jelentős eseménye a harcias Frigyes és IV. Béla csatája, amit a magyarok elveszítenek, de az osztrák uralkodónak dárda fúródott a szemébe, amit nem élt túl, az örökségért pedig hosszú küzdelem kezdődött, amelyből a magyar király is kivette a részét.
A középkori Magyarország keresekedelméről elnagyolt ismereteik vannak a történészeknek, a háborúk, harcok, békés időszakok változásával úgy tűnik, a kereskedelem nem volt túl fontos a krónikásoknak. A hátramaradt dokumentumok alapján megállapítható, hogy inkább keleti kapcsolatok jellemezték az akkori Magyarország kereskedelmét, ami a 13-ik században változik és válik dominálóvá a nyugati kereskedelem.
Ami a kultúrát illeti, a legerősebb a nyugati dominancia, a papok, szerzeteresek, akik nyugati egyetemeken tanulnak, megszerzett tudásukat otthon próbálják hasznosítani.
Előadása végén Zsoldos kitért arra is, hogy mit írtak, milyen leírások, úti beszámolók maradtak fenn a középkori Magyarországról. A nyugati mesékben az egzotikus, különös szereplő sokszor magyar királyfi vagy királylány. Az események közül főleg azokat jegyezték fel, ami szenzációszámba ment, például Gertrudis halálával többen is foglalkoztak. A kereskedők adtak még leírásokat az országról, annak városait, kereskedelmi centrumait ismertetve.