Cserna Szabó András írót látta vendégül a váradi Törzsasztal

Cserna Szabó András József Attila- és Mészöly Miklós-díjas író volt a nagyváradi Törzsasztal beszélgetéssorozat ide első vendége.

Az Illyés Gyula Könyvesboltban megjelenteket Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője köszöntötte, aki elmondta, február 2-án lesz nyolc éve, hogy elindult a sorozat, melynek első vendége a tavaly a „visszatérők” között ismét Váradon köszöntött Závada Pál volt. Megemlékeztek az elhunyt Andrassew Ivánról, illetve Mihálka Zoltán újságíróról szerkesztőről is. A Várad 12. számát is az érdeklődők figyelmébe ajánlották, ennek egyik érdekessége, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem Vizuális kommunikáció tanszékének 25 évnél fiatalabb diákjai jelenítették meg benne, mit is gondolnak a rendszerváltásról és az azt megelőző időkről.

A jó hangulatú és érdekes beszélgetés során Körőssi P. József kérdezte Cserna Szabó Andrást, akinek édesanyja Ingolstadtban, édesapja Kolozsváron született. Mint kiderült, az édesanya családja a front elől húzódott vissza, így született édesanyja München közelében, édesapja családja pedig 1994-bn települt Magyarországra, ahol előzőleg nagyapja az Ellenzék belső munkatársa volt. A nagyapa, Szabó Endre Magyarországon is újságíróként dolgozott, bejárta a világot, de Erdélybe sosem tért vissza, mesélte az író, aki ösztöndíjjal Kolozsváron töltött fél évet, ott fejezte be Szíved helyén épül már a Halálcsillag című regényét.

Az író több könyvéről is szó esett a beszélgetés során, és természetesen a felolvasások sem maradhattak el. A Darida Benedekkel írt Nagy macskajajkönyv, avagy süssünk, főzzünk másnaposan című könyvből például megismerhettük a „katzenjammerológia” alapjait, és azt, hogy miként is orvosolják különböző népek a másnaposságot, de szó esett a Magyar Konyha folyóiratról, és arról, hogyan fordult az író gasztronómia felé. A magyar irodalom és a magyar gasztronómia összefüggései érdeklik, mondta Cserna Szabó András, aki elmesélte, hogy például Ignotus a Hétben 1902 és 1908 között recepteket gyűjtött.

 Azt is megtudhattuk, hogy a magyar gasztronómia történetét jelenleg pletykák és tévhitek jellemzik, hiszen a magyar ételnek vélt lecsóhoz szükséges paprikát a bolgár kertészek hozták be Magyarországra, vagy a brassói aprópecsenyét az 1950-es években alkották meg Pesten, míg például a kolozsvári káposzta receptje 1695-ből való.

„Mindenkinek megvan a személyes kánonja” – vallotta Cserna Szabó András, aki elmondta, semmit nem tud elolvasni, amiben nincs humor: „a humornak pedig ezer regisztere van Kaffkától Rejtőig. Dosztojevszkij vagy Krúdy Gyula például olyan szerzők, akik az unalmat is tartalommal tudják megtölteni. Hemingwayt például ragyogó novellistának tartja, de a regényeit nem kedveli, mondta a vendég Mérgezett hajtűk című esszékötete kapcsán.

Az est során szó esett a Sárkányfű folyóiratról és szerzőiről, a Magvető kiadóról, melynél Cserna Szabó András könyveinek döntő többsége megjelent, s azt is megtudhattuk, hogy az író készülő, 77 magyar pacal című könyvében a „pacal hullámzásait” tekinti majd át.

Kimaradt?