A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága módosított néhány jelenlegi helyesírási szabályon. A várhatóan nemsokára megjelenő új szabálygyűjtemény alapján túl sok új dolgot nem kell majd megtanulni, főleg ha már bebifláztuk az eddigieket is – foglalta össze a változásokat a szeretlekmagyarország.hu.

Kötőjelek

A többszörösen összetett szavakat akkor is írhatjuk majd kötőjel nélkül, ha hat szótagnál hosszabbak. DE! Továbbra sem írhatjuk kötőjellel azokat az összetett szavakat, amelyek hat szótagnál hosszabbak, azonban csak két összetételi tagból állnak: alumíniummegmunkálás. Azokat az összetett szavakat sem lehet majd kötőjellel írnunk, amelyek több tagból állnak, rövidek, szerkezeti egyértelműsítésük indokolná a kötőjel használatát, és az olvasás segítése szempontjából mégis célszerű lenne kötőjelet használni: pácsó, faszék.

Eddig a kettős betűre végződő vezetéknevekhez kötőjellel kellett kapcsolni az azonos betűvel kezdődő toldalékot: Wittmann-nál, de a magyar keresztneveknél a három betű közül az egyik kiesett: Mariannál. Mostantól viszont a magyar keresztnevek esetében is a kötőjeles megoldást kell majd alkalmazni: Mariann-nál. Ez a tulajdonneveket is érinti: Sakk-kal, Páll-lal, Kiss-sel.

Korábban a betűszókhoz kapcsolódó utótagot külön kellett írni, ha az utolsó betű ugyanazt a szót rövidítette, mint az utótag: CIB bank. Az új szabály értelmében viszont a kötőjeles írás lesz a helyes: CIB-bank.

Kisbetű, nagybetű

Eddig az intézménytípusra utaló elnevezéseket kisbetűvel kellett írnunk, még akkor is, ha egy bizonyos intézményre utaltak: minisztérium, vállalat. Ezentúl azonban belső használatra a nagybetűvel írt változat is elfogadható lesz. Persze belső használatú dokumentumban eddig is bárki azt csinált, amit akart...

Ám ennél izgalmasabb a mozikkal, vendéglátóipari egységekkel, rendezvényekkel és az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusaival kapcsolatos módosítások. Ezentúl írhatjuk majd nagybetűvel is őket: Pénzügyi Osztály, Odeon Mozi, Holló Söröző, Debreceni Virágkarnevál.

Toldalékolás

A h-ra végződő szavak helyesírása sosem volt egyszerű, ezért most változtattak is rajtuk. Eddig csak a dühvel alakot fogadták el helyesen, mivel ha kiejtjük ezt a szót, nem mondjuk a h betűt. Mostantól viszont a dühhel alak is elfogadható lesz.

A -gat képzős igék helyesírásán is módosítottak: az eddigi bólingat, kacsingat, tekinget mellett nem minősül hibásnak a bólintgat, kacsintgat, tekintget sem.

Változtattak egyes számnevek toldalékolásán is. Az elsején korábban számmal csupán 1-jén alakban volt írható, ezentúl elfogadható lesz az 1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi 1-j(e)i mellett 1-(e)i alakban is írható lesz.

Talán az egyik legérdekesebb változás a -szerű elemek helyesírása lesz. Ezentúl összetételi utótagként kell majd írni: ésszerű helyett észszerű lesz a helyes.

Idegen szavak mellékjelei

Eddig, a nyomdatechnikai okokra hivatkozva, el lehetett hagyni az idegen szavakról a mellékjeleket: Jyvaskyla, Lódz. Ma már azonban semmi sem indokolja ezek elhagyását, ezért mellékjelek semmilyen okból kifolyólag nem lesznek elhagyhatók: Jyväskylä, Łódź, Jiří.

Rövidítések és egyebek

Mostantól nem csak a 9.15, hanem a 9:15 is elfogadható lesz, ha időpontot akarunk jelezni. Ami pedig a rövidítéseket illeti: ezentúl használhatjuk majd a római katolikust r. k.-ként vagy róm. kat.-ként is; az oldalt o.-ként és old.-ként is; a lásdot pedig l.-ként és ld.-ként is, de lsd.-ként továbbra sem! És végre kiderül, hogy helyes boldog új évet kívánni ismerőseinknek: BÚÉK lesz az egyedül elfogadható, a b.ú.é.k. pedig örökre száműzve lett a helyesírási szótárból.

Az új helyesírási szabálygyűjtemény, az 1984-est felváltó 12. kiadás várhatóan jövőre jelenik majd meg.