A Báthoryak címereinek sárkányos világába kalauzol Makrai Zsuzsa nyírbátori zománcművész Reneszánsz Báthory-címerek című kiállítása Kolozsváron. A címerek több évszázados múltba vezetnek vissza, a műalkotások maguk is négy évtizedes gyűjtőmunka és zománckép-készítés eredményei. A Minerva Művelődési Egyesület székházának (Jókai/Napoca u. 16. szám) Cs. Gyimesi Éva termében 39 színes, fakeretbe foglalt címerre talál a látogató. Az egyedi tartalmat és látványt nyújtó kiállítást többnyire diákok, nyugdíjasok és szakemberek látogatják.

Makrai Zsuzsa alaposan tanulmányozta a Báthory nagybirtokos család két ágának (somlyai és ecsedi ág) történetét, a címerek eredetét, s felkutatta a lehetséges címervariációkat, ugyanakkor élt a feltalált címerek újrateremtésének a lehetőségével is – írja az alkotásokról dr. Papp Klára történész.

A harmonikus színvilágú képekhez Grósz Sándor pusztaszeri faragómester Makrai Zsuzsa által tervezett fakereteket (pajzsokat) készített, amelyek egységes stílusúvá tették a több évszázadból fennmaradt címerhagyatékot. Szinte valamennyi alkotáson megtaláljuk a sárkányt, a Báthory címerek címerállatát. A Báthoryak sárkányainak a farka a nyakukba tekeredik, így zárják körbe a három sárkányfogat tartó pajzsot, ezzel utalnak Sárkányrendi tagságukra.

A Minerva Művelődési Egyesület, a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány és a Művelődés folyóirat által szervezett kiállítást október 22-ig lehet megtekinteni, hétköznap 10-16 óra között.

Makrai Zsuzsa 1982-ban ismerkedett meg a zománcművességgel (festő, sodrony és rézzománc), 1983-ben hozta létre a Nyírbátori Zománcműhelyt. Tematikájában és stílusában szorosan kötődik a szülőhely műemléki (címerek), néprajzi, szakrális (madonnák) motívumaihoz, továbbá a honfoglaláskori művészetekhez.  Munkáit megtalálhatjuk Amerikában, Argentínában, Kanadában, Rómában, Vatikánban, Franciaországban, Romániában, Ukrajnában, magán és közgyűjteményekben.