Grecsó Krisztián a Törzsasztalnál: a mikrodrámák is fontosak
Grecsó Krisztián, az Élet és Irodalom prózarovatának szerkesztője volt a Törzsasztal-sorozat „visszatérők” évadának meghívottja pénteken este a nagyváradi Silent kávézóban. A következő Nagyváradra visszatérő író Dragomán György lesz, vele november 21-én találkozhat a közönség.
A megjelenteket Simon Judit, a Riport Kiadó vezetője köszöntötte, majd jó hangulatú felolvasásokkal gazdagított beszélgetés következett. Az író részleteket olvasott fel a beszélgetés elsődleges tárgyául szolgáló, idén megjelent Megyek utánad című könyvéből és az Orosz nyár című novella is elhangzott. A József Attila-és Aegon-díjas író elmondta, hogy örömteli volt számára a szakmai zsűritől kapott díj, ő pedig Szabó Balázst jelölte társdíjazottnak, Szabó Balázs bandáját a váradi közönség is láthatta már tette hozzá-
A kérdések nyomán az előző kötetről, a Mellettem elférszről is szó esett. Grecsó Krisztián elmondta, hogy a akár családregénynek is tekinthető, melyet a nagy dráma, 1956 ural. Új könyve, a Megyek utánad fejlődésregénynek nézhető, ebben mikrodrámákat mutatja be, azok azonban szintén meghatározóak, fontosak az egyes ember életében.
Szó esett a múltbéli események szubjektivitásáról is, melyeket időnként újragondolva más és más kaphat főszerepet a történésekben. Az író saját életéről is mesélt az egykori önmagunkkal való szembenézés kapcsán. Vukováron jártában látott egy kiégett házat, amelynek kiégett ablakaiban muskátlik nőttek. Mikor megtudta, hogy a ház egy szerbé volt, aki visszatérne, de nem engedik, s mintegy dacból neveli a virágokat, legszívesebben megverte volna egykori szegedi egyetemista önmagát, aki társaival a bombázógépeken viccelődött a háborús években.
Az író beszélt saját gyermekkori élményeiről is. Mint mondta, szívesen megy haza, mert a falunak megvan a közösségi emlékezete, igaz ugyan, hogy mindenki beleszól mindenbe, de nem történik meg, hogy három napig ne nyissák valakire rá az ajtót.
A könyvről és főszereplőjéről, Daruról, szintén sok szó esett. Az első, Lili jön című fejezetben Daru még kisfiú, akivel ekkor történik meg az első nagy törés, „elveszett az ősállapot, mikor a szavak önmagukat jelentették” – fogalmazott az író, aki azt is hozzátette, ez az a pillanat, ahol a kisfiú központi bolygóból keringővé válik. Az elbeszélő csak Daru fejébe lát bele, és bár a fiú később sok mindenre rádöbben, hangzott el az esten, mely dedikálással zárult.