Alkotótábor Gyergyószárhegyen: híd a múlt és jelen között
Bár zárva még a Lázár-kastély, Gyergyószárhegyen pillanatra sem áll meg a művészeti élet. A nyári időszak is az alkotótáboroktól hemzsegett, jelenleg pedig javában zajlik a negyvenéves múltra visszatekintő Gyergyószárhegyi Nemzetközi Őszi Alkotótábor.
Összesen tíz nagynevű magyarországi, illetve romániai magyar és román alkotó dolgozik múlt szerdától a Gyergyószárhegyi Nemzetközi Őszi Alkotótábor keretében, köztük olyan művészek is, akik a 8o-as években is vendégei voltak a művésztelepnek, eleinte a Barátság, később a Klasszikusok táborainak vendégeként.
Mindent túlél a művészet
Bár szűkült az alkotó tér, hiszen nem használhatóak a Lázár-kastély termei, és csupán a Schola vendégház ebédlőjének fele, vagy éppen a községközpontban lévő gyógyszertár melletti ingatlan képezi a műtermet, mindez nem jelent problémát, a művészek örömmel táboroznak Szárhegyen, mondta Czimbalmos Attila a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója.
Az alapokat továbbra is az elmúlt negyven év biztosítja, de a kortárs képzőművészet aktuális elvárásait sem téveszthetik szem elől. „A tábor bizonyítja, hogy Szárhegyen a kastély nélkül is van élet. Úgy gondolom, hogy a művészeti vezetővel, Ferencz Zoltánnal együtt vagyunk annyira elkötelezettek a kortárs képzőművészet és a művésztelep múltja iránt, hogy megpróbáljuk legalább a mostani minőséget megtartani. Azt a hírnevet, amit Szárhegy eddig elért, meg kell tartani, és ha lehet, még gazdagítani. Ez felelősség és kihívás is, de vannak pártfogók, biztatók is hozzá”, fogalmazott az igazgató. Pénteken 18 órától a Cika-teremben kiállítással zárják az évad negyedik táborát.
Jövőképre irányuló konferencia
Az idei alkotótábor újdonsága, hogy nem ér véget a kiállítással: szombaton konferencián beszélik meg a negyven éves szárhegyi alkotóközpont jövőjét. A nyílt rendezvényen bárki részt vehet, de lesznek meghívott vendégek is, visszajáró képzőművészek, művészettörténészek, helyi és megyei elöljárók.
A fórum szombaton 10 órától kora estig tart majd a művelődési házban. Az igazgató ugyanakkor fontosnak tartotta a kapcsolatteremtést, annak érdekében, hogy a kiállítások a szűkebb szárhegyi közönség mellett az ország és akár külföld műértő közönsége felé is elérhető legyen. Szintén lényegesnek tartja a megfelelő körülmények biztosítását is. Ennek érdekében tárgyaltak már a község önkormányzatával, egy ingatlan felújítása révén új, korszerű képtárat, kiállítófelület és műtermeket terveznek.
„Meg kell találjuk a saját forrásokat, mert se a megyei, sem a helyi önkormányzattól nem várhatnánk el a teljes fenntartási költségeket. A szárhegyiek magukénak érzik a negyven éves alkotóközpontot, és ez fontos, hisz az évtizedek során az itteni ember figyelme, segítsége nélkül nem biztos, hogy lehetne negyven éves múltat ünnepelni, kellene jövőt tervezni”, fogalmazott Czimbalmos Attila a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója.