Kiállítás nyílt a "csángók életjéről"

Mük szeretünk itt élni címmel újabb kiállítás látogatható a madéfalvi veszedelem emlékoszlopának szomszédságában található Fészek Tájházban, amely a „csángók életjét” mutatja be, Ádám Gyula fotóművész alkotásaival illusztrálva.

A kiállítást a VI. Madéfalvi Hagymafesztivál rendezvénysorozat részeként Sógor Csaba európai parlamenti képviselő nyitotta meg szeptember 13-án, szombaton. Az RMDSZ-es képviselő elmondta: a Fészek Tájház célja, hogy a Madéfalvára érkezők és a környékbeliek számára is olyan tudást nyújtson, amely segít megérteni a veszedelem történelmi korszakát és azt, hogy ez az esemény kikhez köthető. Ezzel a céllal mutatták be korábban a bukovinai székelyek és a madéfalvi emlékmű történetét, illetve azt a tárlatot, amely a székely és csángó népi díszítőelemeket ismerteti.

,,Ez alkalommal, könnyen áttekinthető ábrázolással a moldvai csángók életét mutatjuk be, a későbbiekben pedig a barcasági csángókról is készül majd egy kiállítás” – ajánlotta a jelenlévők figyelmébe a Fészek Tájház jelenlegi és tervezett programjait az EP-képviselő.

Sógor Csaba nyitóbeszédében Lükő Gábor szavait idézve arra is kitért: a magyar népművészetnek saját formanyelve van, de technikája sokat változott európai történetünk folyamán, amely a magyarság jogi problémáival magyarázható. ,,Egész történetünk során dokumentálnunk kellett függetlenségünket, nem csak ellenségeink, de önmagunk előtt is. Sajátos formanyelvünk, jelképeink azonban évszázadok óta maradandóak. Az itt látható kiállítások is ezt igazolják”– idézte a képviselő.

A tárlat információt nyújt a népcsoport által lakott falvakról, az első telepeket a Magyar Királyság még a XIV. században hozta létre. Napjaikban Románia Moldva nevű tájegységében, a Kárpátok hegyvonulatának keleti felén, többnyire Neamt és Bákó megyében élnek. A moldvai csángók teljes egészében katolikus vallásúak: a 2012-es népszámlálás szerint 185.000 római katolikus él Moldvában, viszont a magyart anyanyelvként vagy második nyelvként beszélők száma mindössze 40.000 főre tehető. A csángó-magyar falvak egy több évszázados nyelvi, vallási és etnikai tudatot érintő asszimilációs folyamat szenvedő alanyai.

Kimaradt?