Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujából, Csomakőrösről származó diófacsemetét visz Indiába Gazda József, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesület elnöke.

Gazda József kedden utazott el Delhibe, hogy részt vegyen az Indira Ghandi Nemzeti Művészeti Központ és a Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ által szervezett Kőrösi Csoma Sándor-szimpóziumon. A csütörtökön és pénteken tartandó rendezvény után Dardzsilingbe is ellátogat a székelyföldi keletkutató sírjához.

A Delhiben hetedik alkalommal megszervezett szimpózium idei témája a buddhizmus továbbélése a tibeti irodalomban és művészetben. A rendezvény keretében indiai, amerikai, angliai, ausztriai, erdélyi, hollandiai, koreai, lengyelországi, magyarországi és németországi meghívottak tartanak előadásokat. A résztvevők között szerepel Bethlenfalvy Géza orientalista, a delhi magyar kulturális intézet volt vezetője és Köves Margit, a delhi egyetem magyar tanára is.

Gazda József az MTI-nek indulásakor elmondta, hogy a kőrösi diófacsemetét a szülőföld szimbolikus ajándékának szánja. A rendezvény indiai szervezőivel közösen döntik majd el, hogy Delhiben vagy Dardzsilingben, Csoma Sándor sírja közelében ültetik-e el. A szervezők arra kérték, hogy Kőrösi Csoma Sándor erdélyi, székelyföldi kultuszáról tartson előadást. A Delhiben bemutatandó dolgozatában azokból az előadásokból is merített, amelyeket a kovásznai Csoma-konferenciák előadói tartottak.

Hozzátette, évtizedek óta foglalkozik Kőrösi Csoma Sándor szellemi örökségének az ápolásával, de most először nyílik lehetősége arra, hogy eljusson Indiába, a székely keletkutató sírjához.

A Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Egyesület 1990 óta minden év áprilisában megszervezi Kovásznán és a szomszédos Csomakőrösön a Csoma-napokat. A rendezvény keretében évről évre Csoma Sándor-konferenciát is tartanak, amelyre egyfelől azokat hívják meg, akik a székely tudós életútját kutatják, másfelől pedig azokat, akik olyan területeken tevékenykednek, amelyeket Kőrösi Csoma Sándor maga is kutatott.

Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) a magyarság keleti gyökereit kutatni indult el Ázsiába. Utazása kitűzött célját nem sikerült teljesítenie, de a tibeti nyelv első szótárának és nyelvtanának megalkotójaként az utókor a tibetológia megteremtőjeként tiszteli.