Meghalt Lorin Maazel, a brilliáns és titokzatos karmester, az egykori csodagyerek, aki zenei igazgatóként a New York-i Filharmonikusoknak, a clevelandi zenekar és a Bécsi Állami Operaháznak is emblematikus figurája volt az elmút évszázad második felében - adta hírül a New York Times a 84 éves karmester halálhírét.

Maazel 1930-ban született Párizs külvárosában. Szülei amerikai származásúak voltak és Maazel kisgyermekkorában vissza is került az Egyesült Államokba, ahol hamarosan V. Bakaleinikoff tanítványa lett. Kilenc évesen már vezényelte az Interlocheni Szimfonikus Zenekart a New York-i világkiállításon.

A pittsburgi egyetemen nem zenét tanult, hanem matematikát és filozófiát, de innen ered a nyelvek iránti fogékonységa is - hat nyelven beszélt folyékonyan. Emellett hegedült, majd lett a Pittsburgi Szimfonikusonál karmestergyakornok.

1951-ben, Serge Koussevitzky meghívására a Tenglewoodba ment, a Berkshire Music Centerbe, ahol karmester-tanár lett. Emellett ösztöndíjjal, tanult tovább Olaszországban és Németországban. Folyamatosan koncertezett, fellépett Budapesten is (1961-62). Ő volt első és egyben legfiatalabb karmester is akit meghívtak Bayreuth-ba vezényelni.

Több vezető szimfonikus zenekart is dirigált, egy ideig a Londoni Szimfonikusok társkarmestere lett Otto Klemperer mellett, majd a nyugat-berlini opera és a Berlini Rádió Szimfonikus zenekar zeneigazgatója lett. Több nagy hangversenykörútra vitte a clevelandi szimfonikusokat. Fellépet többek között edinburghi, a luzerni, és a salzburgi fesztiválokon is. Operakarmesterként is jeleskedett, meghívták vezényelni a Metropolitanba valamint a milánói Scalába. Több ízben is vezényelte a bécsi szimfonikusokat az Újévi koncerten is.