Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kezdeményezésére a brüsszeli Balassi Intézetben kedden este „Keleti életképek" címmel Dr. Kubassek János és Bujna Zoltán vetítéssel egybekötött előadásaira került sor. Az esemény előzetese és érdekes tartalmi kiegészítője volt az erdélyi magyar képviselő által szerda délben,  az Európai Parlament épületében szervezett „Érintkezések - magyar utazók és felfedezők" című kiállítás ünnepélyes megnyitójának, amelyen Kobzos Kiss Tamás Kossuth-díjas előadóművész is fellépett.  A kiállításon jelen volt gróf Teleki Kálmán is, Teleki Sámuel leszármazottja.

Sógor Csaba üdvözlő beszéde után Dr. Kubassek János-geográfus, múzeumigazgató „A Himalája magyar remetéje, Kőrösi Csoma Sándor életútja Erdélytől Indiáig" című kötetet alapján bemutatta a magyar őshazakutató világjáró, az első tudományos Tibeti-angol szótár alkotója, Kőrösi Csoma munkásságát. Felidézte az erdélyi, csomakőrösi és nagyenyedi diákéveket, a Göttingeni Egyetem világát, majd nyomon követte Csoma útját Ázsiában. Az előadó felkereste a Nyugati-Himalája hegyvilágában található ősi kolostorokat, Zanglát, Phouktalt és Kanamot, ahol Csoma megvetette egy új tudományág, a tibetológia alapjait.

A Móra Ferenc-díjas előadó ismertette azon tudósok munkásságát is, akik kapcsolatban álltak a székelyek szentjeként tisztelt magyar kutatóval, majd kitért Kőrösi Csoma Sándor tevékenységének legfontosabb eredményeire, valamint a Bengáli Ázsiai Társaságban végzett munkájára is.

Bujna Zoltán felvidéki író és kerékpáros 2013 nyarán, 150 évvel később,  biciklivel elindult Vámbéry Ármin nyomdokain Ázsiába. 107 nap alatt bejárta közép-ázsiai legtitokzatosabb városait. Útját 7400 kilométer után a Pamír-hegységben fejezte be. Kalandos történetekkel fűszerezett fotóvetítésével végigkalauzolta a brüsszeli közönséget Közép-Ázsia több érdekes országán.

Sógor Csaba az „Érintkezések - magyar utazók és felfedezők" című kiállítás megnyitóján a látogatók figyelmébe ajánlotta azon 10 jeles magyar utazó életművét, akik jelentős mértékben hozzájárultak az egyetemes és a magyar tudományos ismeretek bővítéséhez a természetrajz, a földrajz, a föld-, növény- és állattan, a néprajz, valamint a nyelvészet területén. - Különböző vallású, hivatású és képzettségű emberek voltak, mégis ugyanaz az elhivatottság, a felfedezés vágya kötött össze őket - hangsúlyozta Sógor Csaba. A képviselő a magyar kutatói hivatás tíz neves elkötelezettjének életműve kapcsán az Európában ma is változatlanul megfogalmazódó nyitottság és a mások kultúrája iránti tolerancia szükségességére hívta fel a figyelmet.

„Más korban és szellemben, de nekünk ma hasonló nyitottsággal kell viszonyulnunk egymáshoz, a különböző kultúrákhoz és népekhez, amelyekkel munkánk, hétköznapjaink vagy utazásaink során kapcsolatba kerülünk” - összegezett Sógor Csaba.

Sógor Csaba kihangsúlyozta: terveik szerint a kiállítás vándorútra indul, azokra a vidékekre, ahonnan egykoron ezek a neves magyar felfedezők utazásaikat indították.