Vajdasági magyar alkotók viszik színre Kolozsváron Alekszandr Ivanovics Vvegyenszkij darabját, az Ivanovék karácsonyát. A Szentpéterváron 1904-ben született szerző az orosz abszurd egyik megteremtője, az Ivanovék karácsonyát pedig az irányzat egyik alapvető műveként tartják számon.  Sorstársa volt a Szovjetunióban nemkívánatos, üldözött és végül tragikus sorsú szerzőknek, akik végül életükkel fizettek a munkásságukért – ismertette a szerzőt Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója.

Képzeljük el – vetette fel Tompa – mennyire másként alakult volna a színháztörténet a huszadik században, ha nem csak a kötelezővé tett Sztanyiszlavkij-módszer szerint lehetett volna színházat csinálni, és ha a politikai hatalom nem hallgattatta volna el a biomechanika módszerét kidolgozójával, Meyerholddal együtt. Az Ivanovék karácsonya egy olyan dramaturgiának az előfutára, amelyet később aztán Ionesco, Beckett, Sartre, a szürrealisták fejlesztettek tovább. „Egy abszurd, groteszk, szürreális műről van szó, amelyben a cím ellenére szó sincs Ivanovékról, sem Ivanovról, hanem valószínűleg rólunk van szó: mindazokról az Ivanovokról, akik valamilyen diktatórikus vagy a szabadságukat korlátozó, az emberi gondolkodást bomlasztó rendszerben élnek” – mondtaTompa.

Urbán András, aki először rendez Kolozsváron, elmondta: 22 éves kora foglalkoztatja ez a mű. „Nagyon megfogott az a világábrázolás és dramaturgia, ami természetesnek veszi az abszurdot” – vallja a rendező, aki számára nagy kihívás az az attitűd, ahogy Vvegyenszkij és csoportja (az OBERIU) egy apolitikus magatartásból mégis folyamatos társadalomkritikát gyakorolt. „A mi generációnk demokratikus pillanatokat él, megvan annak az illúziója, hogy részt veszünk a világ formálásában, de igazából azok az eszközök, amikkel valóban lehet a társadalmat módosítani, nincsenek a kezünkben vagy nem tudunk róluk” – jelentette ki Urbán András.

Gyarmati Kata dramaturggal közösen vendégszövegeket is beépítettek az előadásba. „Figyelembe kellett vennünk a kontextust, amelyben ez a szöveg született, úgy, hogy a reális és az irreális közti ellentmondást teljesen feloldjuk” – mondta a dramaturg, aki szerint a Vvegyenszkij-csoport felelősségteljes lázadása az irodalom akkori állása szerint nagyon meghatározta a dráma szövegét.

A próbákon csaknem az első perctől jelen volt és a teljes alkotói folyamatban részt vett Antal Attila zeneszerző, aki már sokadik alkalommal alkot együtt Urbán Andrással. „Szeretek úgy dolgozni, hogy a produkció hanganyaga együtt születik meg az előadással, együtt alakul napról-napra azzal, ami a színpadon történik", vallja a zeneszerző.

A díszlet- és jelmezterveket készítő Carmencita Brojboiu bevallotta: tartott az Urbán Andrással való találkozástól, mert ismerte korábbi előadásait, és félt, hogy esztétikai látásmódjukban nehezen fogják megtalálni a közös nevezőt. Félelme viszont alaptalannak bizonyult, gyorsan megértették egymást, még akkor is, ha – ahogy a rendező utalt önironikusan saját hiányos angoltudására - „Tarzan-szavakkal” kapott eligazítást a lecsupaszított, minimalista díszletkoncepcióra vonatkozóan.  

Az Ivanovék karácsonyát március 18-án, kedden mutatják be a Kolozsvári Magyar Színház stúdiójában. A következő előadás időpontja március 20, csütörtök.