Komoly anyagi gondokkal küzd az egyetlen román nyelvű Hargita megyei újság, az Informaţia Harghitei című, hetente háromszor megjelenő lap. A főszerkesztő a maszol.ro-nak elmondta: az újság megszűnésétől tart. A román lap szerkesztősége Hargita Megye Tanácsától számít segítségre.

A nehéz pénzügyi helyzet egyrészt a reklámpiac etnikai megosztottságából ered, így egyetlen román nyelvű újságot sem képes eltartani, miközben a magyar nyelvű lapok, rádió- és tévécsatornák száma a tízet is meghaladja – mondta el maszol.ro-nak Mihail Groza főszerkesztő.

„Egyrészt az olvasótáborunk nagyon kicsi, az etnikai számbeli megoszlás miatt, és ugyanez az oka annak, hogy nagyon kevés potenciális reklámozó ügyfelünk van. A költségek csökkentését tehát úgy tudtuk megoldani, hogy minimális számú alkalmazott dolgozik a szerkesztőségben és az adminisztrációban, valamint csökkentettük a megjelenéseket is a heti ötről heti háromra és a példányszámot a minimális háromezerre” – nyilatkozta a maszol.ro-nak a főszerkesztő.

Az anyagi problémák mellett ugyancsak nehezíti a helyzetet az újság terjesztése, ugyanis a megye 13 százalékot kitevő román ajkú lakossága a régió északi részének településein él, ezért igen nehéz megoldani, hogy a friss újság már a reggeli órákban kapható legyen a maroshévízi, gyergyótölgyesi, hollói boltokban. A Rodipet megszűnése óta kényszermegoldással csak a déli órákra jut el az újság a megye északirészébe. A szerkesztőség ugyanakkor rendkívül fontosnak véli az újság jelenlétét a Hargita megyében élő román ajkú lakosság körében, hiszen meglátásuk szerint ők teremtenek közvetlen kapcsolatot a helyi hivatalok és a lakosság között.

A megyei tanácsban bíznak

A főszerkesztő a maszol.ro-nak azt mondta, Hargita Megye Tanácsához fordulnak segítségért. „Valószínű, hogy most nagyon el vannak foglalva a kormányalakítással, de a napokban személyes találkozót tervezek Borboly Csaba elnökkel, hogy a segítségüket kérjem”, közölte a Groza.

Borboly Csaba megyei tanácselnök a maszol.ro-nak úgy nyilatkozott, egyelőre semmilyen jellegű igénylés, felvetés a lap részéről nem érkezett, de ha a kiadó megteszi ezt a lépést, akkor erről a közvélemény is tájékoztatja. A politikus korábban Facebook-oldalára románul azt írta: sajnálja, hogy a lap nem fordult hozzá már korábban segítségért. "A Románia megyéiben élő nemzeti közösségeknek joguk van a tájékozódásra" – fogalmazott Borboly.

Aranykorszak a kommunizmusban

A román nyelvű lapot 1968. február 23-án alapították, harminchat munkatárssal, heti hat megjelenéssel, napi hét-nyolcezer példánnyal. Az olvasótábora is széles volt, hiszen abban az időszakban kezdtek el épülni a megye városai, egyre-másra létesültek a gyárak és a lakosságnak nem nagyon volt más lehetősége információhoz jutni, mint a néhány órás napi tévéműsor és ez az újság – mesélte Mihai Groza főszerkesztő, aki negyvenkét éve dolgozik a lapnál.

„A lap létrejötte óta nagyon sok változáson ment keresztül, már voltunk szorult helyzetben, de most ott tartunk, hogy fogalmunk sincs, mi lesz holnap. Jelenleg az újság csak azért él, mert az alkalmazottak hivatástudata és lelkesedése táplálja. A segélykérés még idejében hangzott el, és reménykedünk a folytatásban, mivel úgy gondoljuk, a helyi románság megérdemel egy újságot és mivel mi vagyunk az egyetlenek, akik nyomtatott lapot jelentetünk meg, harcolnunk kell azért, hogy ne tűnjön el teljesen a nyomtatott sajtó a megyéből” – fogalmazott a főszerkesztő.