Szombatig tart az amatőr képzőművészek kilencedik alkalommal megszervezett alkotótábora Mezőbergenyében, ahol az idén tíz, zömében Magyarországról érkezett vendég örökíti meg a vidék látnivalóit.

Ősz Zoltán, a tábor ötletgazdája és főszervezője fogadja a vendégeket. Az ebédlőben a korábbi mezőségi táborokban – Mezőmadarason, Mezőbergenyében, Mezőbándon, Mezőpanitban és Csittszentivánon - készült alkotásokból látható egy tárlat, amelynek az anyagát sorra valamennyi településen bemutatják.

Ősz Zoltán, mezőbergenyei nyugalmazott pedagógus, amatőr képzőművész a maszol.ro-nak elmondja: 2003-ban szervezték meg az első tábort és azóta minden évben jönnek az alkotók, visszatérők is és újak is.

„Igyekezünk minden évben újakat is hívni, sőt, próbáltuk nemzetközivé tenni a találkozást, volt már angliai és franciaországi művész is a táborban" – meséli a főszervező, hozzátéve, hogy az idén sok gondot levett a válláról a Kincskereső Egyesület, a faluközösség érdekét szolgáló, tavaly januárban létrejött civil szervezet.

Nagy Árpád, az egyesület elnöke gondoskodik a vendégek szállításáról, a környékre szervez rövid kirándulásokat számukra, határkerülést, dombmászást.

Ottjártunkkor éppen a Csúpra, Bergenye legmagasabb pontján álló kilátóra vitte el a vendégeket, ahonnan tiszta időben a Kelemen havasok, illetve a Tordai hasadék is látható.

Bíró Ernő Kecskemétről érkezett, nem először jár a bergenyei táborban. A műteremben rajzol, előtte laptop, arról figyeli a reggel lefotózott tájat. „A modern technika a művészeket sem kerüli el. A reggeli órában kimegyek és fotózok, aztán bent festegetek.

A fotókból pedig még télen is készülnek festmények, amikor nincs hová kimenni" – magyarázza a maszol.ro-nak. Gebora István Verőcéről jött, első alkalommal vesz részt a táborban, míg a kalocsai Baranyainé Tóth Éva már sokadszor. A gyerekekkel foglalkozik délelőttönként, őket tanítja rajzolni szénnel, festeni temperával.

Sipos Lóránd és Kántor József Bajáról jött, mindketten Marosvásárhelyről telepedtek ki a délmagyarországi kisvárosba és szívesen térnek „haza", hogy az ismerős tájakat megörökítsék. Huber Miklós Fertőszentmiklósról és Lázár Szilárd Sárvárról először vannak itt, ahogy a budapesti Ritók Lajos és a kolozsvári Forró Ágnes is.

Mezőbergenye bőven ajánl témát az alkotóknak, hiszen építkezése, házai, gazdasági épületei még őrzik a Székelymezőségre jellemző stílust. A táj a sajátságos dombokkal, de az egyszerű, nyitott, érdeklődő emberek is inspirálják a művészeket.

Az egykori vasútállomás két megmaradt, rozsdaette kocsija, az utca túloldalán düledező istálló, a szőlővel befuttatott parasztház, a domboldalon álló református templom, az évszázados temető teremti meg az ideális miliőt a vidékre utazó alkotók számára.

Az augusztus 18-án kezdődött és 25-éig tartó tábor közös tárlattal ér majd véget, amelynek anyaga tovább gazdagítja a mezőségi gyűjteményt.