Legszebb utca – legszebb város? címmel szervezett beszélgetést hétfő délután a Kolozsvár Társaság a Magyar Napok keretében, ahol a Kolozsvári beugró című könyv szerkesztői, Rigán Lóránd és Adorjáni Panna társalogtak a Komp-Press kiadásában megjelenő kötetről.

A várost érintő építészeti beavatkozások negatív hatásairól, az ezeket elhárítani próbáló erőfeszítésekről Horváth Anna alpolgármester, valamint Guttman Szabolcs építész szólt.

A beszélgetést levezénylő Kántor Lajos kifejtette, a könyv a hajdani és a mai Kolozsvárt igyekszik egyeztetni, ebben a tekintetben pedig eltér azoktól a kiadványoktól, amelyek az utóbbi években jelentek meg a város kapcsán. Fontos megjegyezni, mondta, hogy a Kolozsvári beugró nem a múltat siratja, hanem nyomon követi azokat a változásokat, amelyekkel szembesülünk nap mint nap.

Rigán Lóránd arról vallott, a kötet szerkesztésekor az volt a célja, hogy bemutassák, egy városról többféleképpen is lehet beszélni, hiszen egy település több a kőnél, a zöldövezetnél, valójában a városlakók képzeletvilágából, az elvárásaik metszéspontjából jön létre. A kiadványhoz interjúkat készítő Adorjáni Panna úgy fogalmazott, számára azért volt kihívás az írás, mert meg kellett találnia azt, amiért érdemes élni ebben a városban, ehhez pedig arra volt szüksége, hogy jó emberekkel találkozzon.

Rajtunk múlik, hogy helyi adminisztrációs szinten kellőképpen tudjuk-e rehabilitálni az épített örökségünket, a civil szféra figyelmét pedig a most megjelenthez hasonló kiadványokkal kell a problémára irányítanunk, fejtette ki Guttman Szabolcs. Az építész szerint a lakosok, de a szakemberek sem ismerik a város értékeit és lehetőségeit, éppen ezért idén harmadik alkalommal szervezték meg azt a nyári egyetemet, amelyen az érdeklődők felmérhetik Kolozsvár értékeit. Októbertől kéthetente újra és újra találkoznak majd azzal a reménnyel, hogy az elméleti tudást gyakorlatba is ültethetik idővel.

Horváth Anna alpolgármester kendőzetlenül beszélt a városháza problémáiról, legyen szó a huszonhárom éves beidegződésekről, vagy arról, hogy a hivatalban dolgozó köztisztviselők nyolcvan százaléka a funari érából maradt meg, a szakértelem mindenféle elvárása nélkül. Hiányzik az igényesség, a döntéshozók nem értik, egyes megoldások miért rosszak, nem ismerik Európát eléggé ahhoz, hogy viszonyítási alapjuk lehessen.

Ezeket a problémákat nehéz elhárítani. Horváth és Guttman például erőfeszítések árán érte el, hogy a Farkas utcába tervezett földalatti parkoló projektjét ne indítsák be, legalábbis egyelőre. Emil Boc polgármester ugyan vette a fáradságot, hogy végighallgassa a szakértői véleményeket, de Horváth Anna elmondása szerint sokan úgy vélik, a magyarok vagy a szakemberek kekeckedéséről van szó ezekben az esetekben, amikre nem kellene odafigyelni.