Immár vége fele tart a 18. Minimum Party alkotótábor és szakmai fórum a Kászonaltíz melletti Tiszás patak torkolatánál. A Játék: szabály és szabadság címmel július 31. és augusztus 11. között megszervezett összművészeti rendezvény számos alkotóműhely keretében dolgozik a résztvevőkkel.

Az alkotóműhelyek: természetművészet – vizuális művészet műhely Erőss István (Budapest) vezetésével, ütőhangszeres foglalkozás – zeneműhely Hána László (Marosvásárhely) vezetésével, fotóriport-készítés – fotóműhely Szebeni-Szabó Róbert (Budapest) vezetésével, kettős játékok – játék és szabadság – filmes műhely Fogarasi Gergely (Budapest) és Schneider Tibor (Kolozsvár) vezetésével, mozgásszínház butó alapokon – táncműhely Szabó Ildikó Ágnes (Budapest) vezetésével, filozófia-színház! – filozófia műhely Pálfalusi Zsolt (Budapest) vezetésével, íróműhely Juhász Kristóf (Budapest) vezetésével, kézműves műhely Végh Éva (Kolozsvár) és Czirják Szilárd (Gyergyócsomafalva) vezetésével, valamint kísérleti színház műhely – Élboy Szabó Attila (Miskolc) vezetésével. A napközben folyó alkotó tevékenység esténként Erőss István, Hána László, Pálfalusi Zsolt, Molnár Zoltán, András Ignác, John K. Grande, Szabó Ildikó Ágnes és Pető Hunor szakmai fórum keretében zajló, vetítéssel egybekötött előadásaival egészül ki.

Az alkotóműhelyekben készült filmeket, fényképes összeállításokat és produkciókat még a tábor idején megtekintheti a mintegy 110 tábori résztvevő.

“Átlépem a vonattal a határt, és egy hét múlva bizonyos vagyok abban, hogy nincsen határ. Komplett tantervi modullal érkezem az íróműhelybe. Ez a modul hála a résztvevők, a többi műhely, és Isten kreativitásának, az első pár napban atomjaira szakad. Innentől kezdve végtelen örvénylés veszi kezdetét, egymásba folyunk, mint a tábort ölelő, testünket s bensőnket mosó két patak. Közösen írunk verset. Megteremtünk egy fiktív költőt. Aztán megöljük. Vágyainkról mondjunk monológot Hegedűs Béla kövekből és fából, és Bélából, és a Mindenségből épített Szentélyében a kamerába. Este a kivetítőn szembesülünk velük. Néhányunknak csakugyan besül önmagától a szeme. Jelszó: az íróműhely folyamatosan dolgozik. Egyébként minden műhely, a konyhaműhelyt, és a kocsmaműhelyt is beleértve. Tervbe vesszük a jövőre nézve ételregények elkészítését. Hogyan süthető meg a Háború és béke? Valaki gitározik a tűz mellett. Valaki odamegy énekelni. Két nap múlva bemutatkoznak egymásnak. A nevükkel is. Valaki elkezd mesélni egy történetet, aztán meggondolja, és inkább folytatja a házfalon. Valaki szerelmes lesz. Valaki nem tud aludni. Valaki nem is akar. Itt akkor is performanszt csinálunk, ha éppen nem akarunk. Aztán csak az a vágy marad: tartson ki a következőig az, amit innen hazaviszünk. Tudjuk magunkkal vinni Budapestre, Kolozsvárra, Dániába, meg az indokínai szigetvilágba is, és árasszuk szét. Nincs határ.” –fogalmaz kászoni észleletében az alkotótáborban először résztvevő Juhász Kristóf, az íróműhely vezetője.

Az idei tábort a kormány Etnikumközi Kapcsolatok Főosztálya (DRI), a budapesti Nemzeti Kulturális Alapprogram, Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány támogatta, partnerként Kászonaltíz Polgármesteri Hivatala, a Kazun Kulturális Egyesület,és a Dr. Lukács Mihály Általános Iskola vállalt szerepet, valamint Péter Pál, a Lizard KFT és a Compart KFT.