Lyukasóra zenével és képzőművészettel
Különleges évadzáró rendezvényt tartott kedd este Marosvásárhelyen a Bernády Házban a Kemény Zsigmond Társaság. A Lyukasórán, amelyen verseket és azok szerzőit kell felismerni, ez alkalommal zenei és képzőművészeti feladványokat is meg kellett fejteniük a jelenlevőknek.
Csíky Boldizsár, a Kemény Zsigmond Társaság elnöke elmondta: kísérleti jellegű a rendezvény, amelyet (ha elnyeri a közönség tetszését) máskor is megszerveznek.
A lírai feladványokat Kovács Levente rendező, Sebestyén Mihály író, Nagy Attila költő és Haller Béla tanár adták fel. Noha nem beszéltek össze, csaknem mindannyian olyan költők műveiből válogattak, akik Marosvásárhelyhez kötődnek. A sort Kovács Levente kezdte, aki az első feladványban Hodos Lászlótól olvasott egy verset, akiről elmondta: kortársa és barátja volt, később teherautó- és mentősofőr lett belőle.
Sebestyén Mihály Szilágyi Domokostól hozott egy kevésbé ismert verset, Nagy Attila Weöres Sándorral indított, Haller Béla Tóth Istvánnal.
A zenei feladványt zongorán Zsoldos Kinga adta elő, Kodály Zoltánnak egy ifjúkori darabját, keringőt. A képzőművészeti feladványról Csíky Szabó Ágnes gondoskodott, Mednyánszky László festményeit mutatta be a kivetítőn.
A következő körben Kovács Levente egy marosvásárhelyi költőt ismertetett, aki szintén jóbarátja volt és akinek hányatott sors jutott, Sütő Istvánt, akit barátai Daninak szólítottak. Sebestyén Mihály arról attól a költőtől hozott egy verset, aki élete utolsó éveit Marosvásárhelyen töltötte, bár nem itt született és nem is itt halt meg: Salamon Ernőtől. Nagy Attila Csorba Győző-verset olvasott fel, Haller Béla Szőcs Kálmán-verset.
A zenei feladványban Vincze Balázs Debussy egy fuvolaművét játszotta, Csíky Szabó Ágnes Pál László festményeire kérdezett rá a képzőművészeti feladványban.
A továbbiakban Kenéz Ferenc, Emőd Tamás, Jékely Zoltán, Sütő István, Radnóti Miklós, Ady Endre, Székely János verseit kellett felismerni, valamint Kodály Zoltán alkotását és Nagy Imre festményeit.
A közönség örömmel kapcsolódott be a játékba és a végén kifejezte óhaját, hogy a továbbiakban is szervezzenek költészeti-, zenei- és képzőművészeti ismereteiket próbára tevő összejöveteleket.