Újabb erdélyi értékeket terjesztettek fel a Magyar Értéktárba
Kedden tartotta hagyományos ülését az Erdélyi Magyar Értéktár bizottság. Az online gyűlésen a székelyföldi mofetták, Kolonics István orgonaépítő életműve, a Székely Himnusz, Szent László erdélyi öröksége, a Szelek barlangja, a Sebes-Körös szurdokvölgy és a Révi szoros a Zichy cseppkőbarlanggal való kiegészítése, valamint Haszmann Pál életműve és hagyatéka volt napirenden.
„Nagyon örültem, hogy ennyi felterjesztés érkezett az elmúlt időszakban. Számomra ez azt bizonyítja, hogy még akkor is, amikor a feje tetejére áll a világ, amikor minden bizonytalanná válik, nekünk, erdélyi magyaroknak van mihez viszonyulnunk, hogy az örökérvényű értékeink ezekben az időkben is kapaszkodót és irányt tudnak mutatni” – mondta el Hegedüs Csilla, a Bizottság elnöke az ülést követően.
Szent László király alakja mai napig jelen van a magyarság életében, egységbe kovácsolva a Kárpát-medence népét: a lovagkirály mondáink, meséink hőse, búcsúk központi alakja, olvasható az RMDSZ keddi közleményében. „Ám Szent Lászlót mégsem a megkérdőjelezhetetlen tények teszik naggyá és megkerülhetetlenné közösségünkben. Kultuszát évszázadokon keresztül őrizték ezen a vidéken, és velünk együtt őrzik a Kárpát-medence más népei is. Hogy miért van ez így, csak találgatni lehet, ami viszont bizonyos: mindenkinek – kicsinek és nagynak egyaránt megvan a saját története a lovagkirályról” – véli Kelemen Hunor támogató levelében.
A székely himnusz a székelyek vágyait, lelkivilágát, keservét, örömét, tiltakozását foglalja versbe, írják. A székelység imája mára jelképpé vált, a székely címer és zászló mellett a regionális önazonosság, a székely közösségi összetartozás modern kifejezője, ezért kapott helyet a nemzeti értékek között.
A Magyar Értéktárba a székelyföldi mofettákat, Kolonics István orgonaépítő életművét, a Székely Himnuszt, Szent László erdélyi örökségét, a Szelek barlangját, a Sebes-Körös szurdokvölgyet és a Révi szorost a Zichy cseppkőbarlanggal terjesztik fel.
„A ma elfogadott értékek újból és újból bizonyítják azt, hogy Erdély szellemi, kulturális, természeti öröksége igen gazdag, viszont szükség van arra, hogy ezeket megőrizzük, ország-világgal megismertessük és hasznosítani tudjuk közösségünk érdekében, hiszen így tudnak csak fennmaradni még hosszú időn keresztül. Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottsággal mi erre vállalkoztunk és ezt a munkát folytatni fogjuk, hiszen még rengeteg értékünknek van a helye az Értéktárban” – összegezte Hegedüs Csilla.
A már elfogadott értékek itt böngészhetők.