Az irodalomnak az emberiség fejlődésében betöltött szerepéről, annak hatalommal való viszonyáról beszélt Kolozsváron Mario Vargas Llosa, a Babes-Bolyai Tudományegyetemtől kapott díszdoktori cím hétfői átvételekor.

Mario Vargas Llosát Corin Braga, a Bölcsészkar dékánja méltatta, majd Ioan-Aurel Pop rektor és Ioan Chirilă, az egyetem szenátusának elnöke átadták a díszdoktori oklevelet.

Llosa az „írói mesterségnek” ajánlotta a kolozsvári egyetemtől kapott címet, kijelentve, hogy az irodalom, a mesélés, a fikció már az emberiség történelemírás előtti korszakában is része volt a közösségek életének. „Menjünk vissza az időben egészen odáig, amiről már nincsenek feljegyzéseik a történészeknek. Gondoljunk a veszélyekre, amelyek a barlanglakókra leselkedtek, a vadállatokra vagy természeti csapásokra, amelyek halált hozhattak rájuk. Egy asszony tartotta össze ezeket az emebreket, aki a tűz köré ültette őket, és mesélt nekik. Ez a kultúra legkezdetlegesebb jelenete, és ez azóta is egyre ismétlődik. Minden egy mesélő körül forog” – vázolta fel a képet a Nobel-díjas író szabadon mondott, spanyol nyelvű beszédében.

„Még ha a képzelet szüleményei is, a mesék az élet végtelen szenvedéseiről szólnak, de ezek a mesék enyhítették az emberek boldogtalanságát, arra ösztönözték őket, hogy intenzívebben, magabiztosabban, szabadabban éljenek, mint ahogy addig éltek. Ezek a szájról-szájra terjedő mesék választották le az embert az állattól. Más életet tudtunk elképzelni magunknak és ez elégedettséggel töltött el minket, embereket. Ez a fikció nagy szerepe: hogy kivezetett minket a barlangokból, arra ösztönzött, hogy másfajta életet kezdjünk élni. Ezt úgy nevezik, hogy fejlődés” – mondta Mario Vargas Llosa a díszdoktori cím átvétele után. A Nobel-díjas író, aki műveiben kíméletlen képet fest a hatalmi berendezkedésekről, és aki politikai szerepet is vállalt (1990-ben a perui elnökválasztások egyik esélyes jelöltje volt), kitért arra is, hogy az irodalmat mindig minden diktatúra ellenségének tekintette. Minden totalitárius rendszer megpróbálja az irodalom szabadságát megszüntetni, a literatúra létezését ellehetetleníteni, és ezt a jelenséget még egyes, demokratikusnak vélt társadalmakban is észlelhetjük, mondta Llosa.

A 77 éves perui író az egyetem központi épületének Aula Magnáját zsúfolásig megtöltő közönségtől nemcsak fergeteges tapsot, hanem elismerő morajt is kivívott, amikor az ünnepség lejártával feleségéhez lépett, és nekiadta az egyetemtől kapott virágcsokrát.

A Nobel-díjas perui író kedden a Bölcsészkaron fog beszélgetni Gabriel Liiceanu román filozófussal.