Néhány hét múlva megnyitják a nagyközönség előtt a Vatikánváros területe alatt húzódó római nekropoliszt. Az ókori temetőből eddig négyszáz sírt és nyolcvan kriptát ástak ki.

Lovagok és kézművesek, szabadok és rabszolgák, gyerekek és matrónák nyugszanak évezredek óta a Vatikán dombja alatt. A nekropolisz eddig feltárt, mintegy ezer négyzetméteres területét szabadtéri múzeummá alakították át.

A Corriere della Sera római kiadása arról számolt be, hogy a földalatti sírok között és ezek felett áthaladó útvonalon lehet majd megcsodálni a sírok díszítését, a szarkofágokat, a szobrokat, a mozaikpadlókat, a freskókat, a kis mauzóleumokat. A turistákat a Vatikáni Múzeumtól induló buszok viszik a vatikáni kerten át a temetőhöz. A nekropolisz egy óra alatt járható be.

A Krisztus előtti 1. század és a Krisztus utáni 3. század - vagyis Augustus és Constantinus császársága - közötti sírok létezését 1534-ben fedezték fel a vatikáni Belvedere-bástya építésekor. A nekropolisz újabb részeit 1930-ban találták meg az akkori vatikáni építkezéseken. 1956-58 között, az első vatikáni parkoló kiásásakor és 1994-97-ben a többszintes vatikáni mélygarázs építésekor is római sírokba ütköztek. "Ugyanannak a temetőnek a részeiről volt szó. Az, hogy a Vatikán alatt ókori nekropolisz húzódik, soha nem volt titok. A Szent Péter-bazilikát is Szent Péter római sírjára emelték. Az viszont meglepetésnek számít, hogy a nekropolisz a Vatikán egészét behálózza. A hamarosan látható sírok teljesen épségben megmaradtak" - nyilatkozta Giandomenico Spinola, az 1997 óta mostanáig tartó ásatást vezető régész.

Spinola elmondta, hogy amit csak lehet, a felszínre hoznak a római temetőből, de a nekropolisz nagy része örökre a lebonthatatlan vatikáni épületek alatt marad.