Tizedik évfordulóját ünnepli idén Románia legnagyobb lefedettséggel és nézettséggel rendelkező, magyar nyelven sugárzó tévécsatornája, az Erdélyi Magyar Televízió, amelynek ambiciózus tervei is vannak a jövőre nézve. Számvetésre kértük fel, de a várható újdonságokról is faggattuk Szepessy Előd főszerkesztőt, aki szerint az erdélyi magyarok televíziója számára a közszolgálati feladatok is igen fontosak.

Évfordulótok jó alkalom arra, hogy meghúzzátok a vonalat: hogyan álltok a nézőszámmal, mennyire kielégítő műsoraitok sugárzása és általában, hogyan van jelen az ETV az erdélyi magyar köztudatban. Milyen következtetésekre jutottatok?

Ha a konkrét számokat nézzük, akkor jelenleg az Erdélyi Magyar Televízió jelen van a magyar háztartások kétharmadában és ezzel a legnagyobb nézettséggel, illetve lefedettséggel rendelkező magyar nyelvű televízió Romániában, ami egy közel 400 ezres nézői bázist jelent. Ezt a szakemberek által készített közvélemény-kutatásokból tudjuk, amelyek tulajdonképpen megerősítették az erre vonatkozó előzetes számításainkat.

Huszonnégy órás adásidővel rendelkezünk, napi műsorkínálatunk fontos része pedig a híradózás. Tíz év alatt több mint negyven magazinműsort indítottunk, jelenleg átlagban heti tizenötöt saját gyártású magazinműsort készítünk, ezek között politikai-közéleti, kulturális és portréműsorokat, illetve életmódmagazinokat találunk. Próbáltuk minél jobban lefedni mindazt, ami az erdélyi magyarokat érdekelheti.

Kik alkotják jelenleg az ETV stábját, hány fővel dolgoztok és mennyire hangsúlyosan marosvásárhelyi ilyen tekintetben ez a televízió?

Tíz év alatt az említett negyven műsornak ötvennél több műsorvezetője volt, és a különböző időszakokat összevetve százötvennél is több munkatárs fordult meg, dolgozott a televíziónál.

A központi stúdiónk Marosvásárhelyen van és ez sok mindent meghatároz, de ugyanakkor nagyon törekszünk arra is, hogy az erdélyi jelleget hangsúlyozzuk, hiszen minden nagyobb erdélyi városban vannak tudósítóink. Arra is törekszünk továbbá, hogy a marosvásárhelyi stúdiónkban készült műsorainkba minél szélesebb földrajzi lefedettséggel hívjunk meg vendégeket. Ez azt is jelenti, ha valami Marosvásárhelyen készül, az nemcsak a marosvásárhelyieknek szól, nemcsak őket hívjuk be a stúdióba, hanem igyekszünk Kolozsvártól Sepsiszentgyörgyig, Székelyudvarhelytől Csíkszeredáig, a régió más településein élő személyeket is megszólaltatni, hogy az erdélyi jelleget aláhúzzuk.

Ilyen formán a közszolgálati jelleg sem áll távol a napi feladataitoktól. Hogyan értelmezitek ezt a műsorpolitika szintjén?

Már a legelején úgy fogalmaztuk meg ezt, hogy „közszolgálati feladatokat ellátó kereskedelmi televízió” a miénk, hiszen működtetésében és minden, a műsorok sugárzásához szükséges jogi vonatkozásban kereskedelmi alapokon kell működnie. De a legfontosabb az, hogy igenis közszolgálati televízióként próbáljuk magunkat definiálni, és alapvető célkitűzéseink közé soroljuk az erdélyi magyar társadalom felfedezését, bemutatását és megismertetését. Ilyen formában is próbáljuk a közszolgálati szerepet felvállalni.

Milyen a viszonyotok a Román Közszolgálati Televízió magyar adását szerkesztő stábbal, illetve a regionális stúdiók munkatársaival? Javítanátok-e ezen a viszonyon például a munka összehangolása és a stratégiai egyeztetés szintjén, vagy nem tartjátok szükségesnek ezt, mindenki végezze inkább a maga dolgát?

Azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy az Erdélyi Magyar Televízió egy nyitott, kapcsolatokat kereső és teremtő televízió. Mi ezt mindig fontosnak tartottuk. Ahogy a televízió elindult és kezdett a saját lábára állni, tulajdonképpen attól a perctől kerestük a partnerséget más intézményekkel, és természetesen a szakmabeliekkel is. Tehát, alapvetően van egy jó kapcsolatunk az RTV marosvásárhelyi területi stúdiójával, illetve a kolozsvári stábbal is.

Ha nem is napi szintű kapcsolat ez, figyelünk egymásra, kisegítjük egymást. Persze, ez lehetne akár szorosabb is, de mindenképp fontosnak tartjuk a partneri viszonyt, az együttműködést, ez kell, hogy legyen az alapvető szempont vagy kiindulópont. Tulajdonképpen a cél közös, hiszen mindannyian az erdélyi magyarokhoz akarunk szólni és ők nyerhetnek abból, ha mi erősítjük ebben egymást.

A magyarországi közszolgálati és kereskedelmi csatornák is versenytársaknak számítanak. Minek kell szerepelnie a műsoraitokban ahhoz, hogy ne maradjatok alul a tartalmi megmérettetés tekintetében?

Tíz év alatt nagyon megváltozott a televíziózás, hiszen akkor, amikor felmerült az igény arra, hogy legyen televízió Erdélyben, akkor a Román Televízió magyar adása mellett még csak a Duna TV, majd más magyarországi csatornák voltak láthatóak nálunk. Az volt az elsődleges cél, hogy legyen egy olyan televízió Erdélyben, amelyet erdélyiek készítenek az erdélyi magyaroknak. Ebből adódik továbbra is a mi különbözőségünk.

Jelenleg nagyon sok magyarországi csatorna fogható nálunk és ezeket nézik, követik is az erdélyi magyarok. Ezzel nekünk is számolnunk kell, de azt is tudjuk, hogy nincs más, magyar nyelven sugárzó csatorna a Kárpát-medencében, amely ilyen terjedelemben, mélységben és ennyire sokszínűen foglalkozik mindazzal, ami az erdélyi magyarokat foglalkoztatja. Úgy gondolom, hogy az Erdélyi Magyar Televíziónak sikerül ellátnia ezt a feladatot, a legtöbb erdélyi tartalom nálunk születik meg és tulajdonképpen pont ezért néznek minket.

Van-e arra vonatkozó felmérésetek, hogy melyik műsorotok a legnépszerűbb, milyen típusú tartalmakra kattannak rá legkönnyebben a nézők?

Vannak ilyen felméréseink, de ezek egyelőre felületesek. Elég nehéz lenne percről percre és napról napra megállapítani, hogyan alakulnak a nézőink preferenciái. De azt elmondhatom, hogy főként azokat a műsorokat nézik, amelyek kifejezetten az erdélyi magyarság hétköznapjaihoz kapcsolódnak.

Milyen most az Erdély TV anyagi helyzete? Hogyan tudjátok fenntartani, van-e reklámokból származó bevételetek?

Az Erdély TV anyagi háttere stabil és ezt a stabilitást a Communitas Alapítvány biztosítja, szolgáltatja az éves költségvetésünk legnagyobb hányadát. Nagyon fontos, hogy egy ilyen intézmény mellettünk áll, tudja biztosítani a munkánk folytonosságát. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs szükségünk más anyagi alapokra, nincsenek bevételeink más forrásokból. Működésünk egy részét a reklámbevételek segítik, de kétségkívül csupán ezekből nem tudnánk fenntartani a televíziót.

Mik a jövőbeli terveitek, lesznek-e új műsorok, lényegi változások, például az ifjúsági és gyermekműsorok felé kacsintotok-e az elkövetkezőkben?

Alapvető célunk a jövőben sem változik: ennek a televíziónak az erdélyi magyarokról kell szólnia. Formai változások, természetesen, lesznek, hiszen mi magunk is folyamatosan változunk, és az utóbbi tíz év egyik alapelve is a folyamatos megújulás volt. Ez a jövőre nézve is hasonlóan fontos lesz számunkra.

Tervbe vettük ugyanakkor, hogy a jelenlegi kínálatunk mellett egy napi műsort is indítsunk, amely hétköznap, a híradó előtt jelentkezik majd. Ez egy színes műsor lesz, amelyet élőben fogunk közvetíteni. Ez igen nagy kihívás, készülünk is rá, és hamaroson további részleteket is elárulunk majd erről.

Folyamatos kihívást jelent az is, hogy a nagy kábelszolgáltatók mellett ötvennél is több kis kábelszolgáltató átvette már a műsorainkat, tehát jelen vagyunk már a kábelhálózatban. De emellett nagy figyelmet kell szentelnünk az online megjelenésünknek is, hogy az általunk gyártott tartalmak online platformokon, így például a Facebook-on, a Youtube-on és az Instagramon is elérhetők legyenek. Erdélyben is dinamikusan változnak a nézők televíziózáshoz kapcsolódó szokásai, ezért a tévének is állandóan figyelnie kell arra, hogy felzárkózzon ezekhez az újdonságokhoz.

Másik fontos jövőbeli célunk az, hogy minél több élő bejelentkezésünk legyen, amire a a technika több lehetőséget biztosít: különböző közvetítő táskákkal meg tudnánk oldani, hogy minél életszerűbb, frissebb legyen a műsor. Persze, mindemellett elsődleges számunkra a hiteles tájékoztatás, illetve az értékteremtés és értékközvetítés. A jövőre nézve a szórakoztatás és a sport is nagyobb teret kap majd.

Szeretnénk több, fiatalokról szóló műsort, erre vonatkozó terveink is vannak, de szeretnénk szépen, lépésről lépésre haladni.