A magyarországi Tóth Barnabás Susotázs (Chuchotage) című munkája nyerte a marosvásárhelyi 26. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál fődíját, amelyet a Maros megyei önkormányzat ajánlott fel, közölték vasárnap a szervezők.

Az idén a zsűri 24 ország 48 rövidfilmje közül választotta ki a díjazottakat. Az alkotások között 29 kisjátékfilm, 13 animáció, 5 kísérleti film és egy dokumentumfilm szerepelt.A rövidfilmes versenybe több mint ezer filmet neveztek be, az előzsűri ezek közül válogatta ki a versenyprogram mezőnyét.

Tóth Barnabás filmje mellett a Moldovai Köztársaságból érkezett Evgheni Dudceac Milliárd (Billion) című filmje nyerte el a Diákzsűri és az Aáry Tamás Lajos oktatási ombudsman által felajánlott Töltőtoll-díjat.

Különdíjban részesült a finn Jukka Silokunnas Eltűnési pont (Vanishing Point) című munkája, a legjobb első filmért járó Simó Sándor Emlékdíjat pedig a német Jonas Riemer Mascarpone című munkája kapta. A Nemzeti Kulturális Alap díjával az ukrán Stepan Koval és Oleksandr Kolodii Labirintus (Labirynth) című filmjét tüntették ki, míg Marosvásárhely díját az orosz Roman Sokolov A naplemente elmélete (The Theory Of Sunset) című filmje kapta.

A vasárnap befejeződött fesztivál Románia legrégebbi filmes seregszemléje. Az erdélyi városban évente megszervezett esemény alapvető célkitűzése, hogy bemutassa a legfrissebb román és magyar filmeket az erdélyi közönségnek. Idén tizenhárom magyar és román játékfilmet vetítettek, ezek közül kiemelkedett a Nemes Jeles László által rendezett Napszállta, amelynek erdélyi premierje a marosvásárhelyi fesztiválon volt.

A filmben több erdélyi színész is játszik, közülük Moldován Orsolya, Varga Balázs, Kádár Noémi és Bodolai Balázs válaszolt Gáspárik Attila kérdéseire a Kultúrpalota nagytermében szervezett vetítés után. Bár csak egy-két napot forgattak az 53-ból, mindannyian a stáb profi hozzáállásáról, korrekt bánásmódról számoltak be. A közönség azt is megtudhatta, hogy a Napszálltához nagyszabású castingot szerveztek minden olyan városban, ahol magyar színjátszás folyik, és ahogy a jelentkezők megkaptak egy-egy szerepet, a forgatás végéig nem változtathattak a külsőjükön, például nem napozhattak. A kolozsvári társulat tagja, Molnár Levente (Kecske) például hosszú szakállat növesztett a Gáspár nevű kocsis szerepéhez.

A film 1913 nyarán játszódik, az első világháború előtti boldog békeidők utolsó napjaiban. Az alkotás megosztotta a kritikusokat, abban többnyire egyetértettek, hogy a látványvilág (operatőr: Erdély Mátyás, jelmeztervező: Szakács Györgyi, díszlettervező: Rajk László) lenyűgöző. Mint a közönségtalálkozón kiderült, a jelmezeket széleskörű gyűjtés során válogatták ki, több közöttük a valóban száz éves darab.A film története szerint a gyermekkora óta árvaházban nevelkedett Leiter Írisz (Jakab Juli) visszatér Budapestre, az Osztrák–Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A lány néhai szülei nagy hírű kalapszalonjában szeretne munkát kapni, ám az új tulajdonos, Brill Oszkár (Vlad Ivanov) mereven elzárkózik a kérés elől, és mindenáron igyekszik eltávolítani a fiatal nőt a városból. Éjjel azonban felkeresi őt egy titokzatos férfi, aki bátyja, Leiter Kálmán iránt érdeklődik. Írisz ekkor tudja meg, hogy e néven valahol él egy testvére is, akiről mindeddig semmit sem tudott. Nyomozásba kezd, de egyre mélyebbre húzza a város labirintusa. Egyedüli biztos pont a fényes, tündöklő kalapszalon lenne számára, azonban kiderül: a ragyogás valójában sötét titkot rejt. Írisz fokozatosan felfedezi elveszett múltját, olvasható a film szinopszisában.