Oroszország Ukrajna területének most mintegy húsz százalékát tartja megszállva, 2603 települést kell az ukrán erőknek visszavenniük – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a luxemburgi parlament előtt videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.

Az államfő felidézte, hogy a 2014 tavaszától 2022. február 24-ig tartó időszakban Ukrajnában több mint 14 ezren haltak meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, több mint 1,5 millió ember vált belső menekültté az országban, az orosz hadsereg pedig több mint 43 ezer négyzetkilométernyi ukrán terület fölött vette át az ellenőrzést.

„A legtöbb európai állam számára ilyen léptékű háború már kolosszális lenne, de február 24-én Oroszország megmutatta, hogy ez neki még nem jelent hatalmas méretet. Megmutatta, hogy kegyetlensége sokkal nagyobb. Az orosz csapatok 3620 településre vonultak be Ukrajnában, ebből 1017 már felszabadult, további 2603 viszont még nem. Jelenleg területünk mintegy húsz százaléka, közel 125 ezer négyzetkilométer a megszállók ellenőrzése alatt áll. Ez lényegesen nagyobb, mint a Benelux-államok területe együttvéve” – mutatott rá Zelenszkij.

Kiemelte, hogy mintegy 300 ezer négyzetkilométert aknáztak alá, illetve tele van fel nem robbant lőszerekkel. „Csaknem 12 millió ukrán vált belső menekültté. Több mint ötmillióan, elsősorban nők és gyerekek külföldre távoztak” – mondta Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy a harcok Harkivtól Mikolajevig terjedő hatalmas területen folynak.

Zelenszkij kitért a Donyec-medencei helyzetre, kijelentve, hogy az orosz hadsereg szinte az egész térséget teljesen lerombolta, és szerinte (Moszkva) készen áll folytatni az öldöklést. Példaként hozta fel Mariupolt, ahol a háború előtt mintegy félmillióan éltek. „Most ott felperzselt romok vannak. És még mindig nem tudjuk pontosan, hány embert öltek meg a megszállók. Minimum több tízezret, valamivel kevesebb, mint száz nap alatt” – emelte ki.

„Oroszország minden harcképes katonai alakulata részt vesz ebben az agresszióban” – mutatott rá Zelenszkij. Szavai szerint az orosz hadsereg ugyanakkor már több mint 30 ezer katonát veszített. „Ez több mint amennyit a Szovjetunió elveszített az afganisztáni háború tíz éve alatt. Több mint amennyit Oroszország veszített két csecsenföldi háborúban” – jegyezte meg. Az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajnának katonai támogatásra van szüksége nemcsak saját szabadsága, hanem egész Európa védelme érdekében is.

Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatban Zelenszkij úgy vélekedett, hogy országa gyakorlatilag már tagja az uniónak, és reményét fejezte ki, hogy a júniusi EU-csúcson megkapja a tagjelölti státust. Kérte ehhez Luxemburg támogatását. „Ukrajna de facto már az Európai Unió része. Már most is együttműködünk kétoldalú és uniós szinten egyaránt. Mi bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy megvédjük egymást?” – fogalmazott az ukrán elnök.

Luxemburg nem ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását

Luxemburg nem ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását, mindent megteszünk annak érdekében, hogy Ukrajna a lehető leghamarabb teljesíteni tudja a csatlakozás minden előfeltételét – jelentette ki Xavier Bettel luxemburgi kormányfő csütörtökön az ország parlamentjében, az ukrán elnökhöz, Volodomir Zelenszkijhez intézett beszédében.

A L'essentiel című napilap tudósítása szerint Bettel beszédében kiemelte: Ukrajna jövője Európában van, ezért fontos, hogy júniusban az EU pozitív visszajelzést küldjön az országnak csatlakozási kérelmükkel kapcsolatban. Hozzátette, hogy az uniónak nem szabad figyelmen kívül hagynia Moldova és Grúzia csatlakozási kérelmét sem.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a válságból egyedül a párbeszéd jelent kiutat. Bettel azon a véleményen van továbbá, hogy az Oroszország elleni uniós szankciók nem felelősek az energia és - élelmiszerválságért, azokért egyedül Moszkva okolható. „Az az orosz narratíva kezd teret nyerni, amely szerint a válság kialakulása az EU hibája. Ennek következtében egyes országok egyre semlegesebbé válnak az ukrajnai háborúval kapcsolatban” – hívta fel a figyelmet.

Kapcsolódó

Zelenszkij aláírta Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta hétfőn Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét. Ezt maga az államfő jelentette be, hozzátéve, hogy országa felvételét „reálisnak” tartja.

orosz–ukrán háború EU-csatlakozás Volodimir Zelenszkij

Xavier Bettel emlékeztetett országa Ukrajnának nyújtott támogatására, kiemelve a luxemburgi lakosság nagylelkűségét. „Hazánk az egyik legbőkezűbb az ukrán segélyek tekintetében, és erre nagyon büszkék vagyunk. Már 5600 ukrán talált menedéket Luxemburgban, a konfliktus kezdete óta országunk 4 millió euró pénzügyi támogatást juttatott Ukrajnának” – hangoztatta.

A miniszterelnök azt is megerősítette, hogy Luxemburg továbbra is a lehető leghatékonyabb katonai segítséget fog nyújtani Ukrajna számára. Kiemelte továbbá, kormánya mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a hatodik uniós szankciócsomagot a lehető leghatékonyabb módon alkalmazzák.

Kijev visszautasítja Lavrov szavait

Kijev közben reagált Szergej Lavrov orosz külügyminiszter e héten tett kijelentésére, amely szerint Oroszország kész átengedni az ukrán gabonát szállító hajókat, „ha Ukrajna megtisztítja a kikötőket az aknáktól”. Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő a Jevropejszka Pravda hírportál szerint közölte: Ukrajna partnereivel együtt tárgyal nemzetközi misszió létrehozásának lehetőségéről az ukrán tengeri export akadályainak feloldására, és első lépésként azt követeli Oroszországtól, hogy vonja vissza haderejét Ukrajna tengeri térségéből, és adjon garanciákat a meg nem támadásra. Nyikolenko visszautasította Lavrov szavait, kiemelve, hogy Oroszország ostrom alá vette az ukrán tengeri kikötőket, az orosz hadsereg pedig a tengeri terület egy részét elaknásította, és folyamatosan próbálja áttörni Odessza és más tengerparti városok védelmét a Fekete-tenger felől. 

Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megye katonai adminisztrációjának vezetője csütörtökön közölte, hogy szerda éjjel az orosz erők négy rakétát lőttek ki a tenger felől a régióra, aminek következtében öten sérültek meg a sztriji és a szambiri járásokban, továbbá vasúti átjárók és sínek rongálódtak meg. A Donyeck megyei Szlovjanszkban az orosz ágyúzások megrongáltak egy nagyfeszültségű vezetéket, emiatt a város áram nélkül maradt – közölte Vadim Ljah szlovjanszki polgármester a Facebookon.