Kína hozzáállása Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborújához meghatározó lesz az Európai Unióhoz fűződő jövőbeni kapcsolatában – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Brüsszelben.

A bizottság elnöke a European Policy Centre és a Mercator for Chinese Studies brüsszeli kutatóintézetek meghívására tartott előadást az EU-Kína kapcsolatok jövőjéről.

Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 10 nappal ezelőtti moszkvai találkozójából az derült ki, hogy annak ellenére, hogy Peking baráti viszonyt tart fenn Moszkvával, szeretné növelni befolyását Oroszország felett.

„Ebben a kapcsolatrendszerben az erőviszonyok, amelyek a múlt század nagy részében Oroszországnak kedveztek, most megfordultak” – jelentette ki Von der Leyen.

Arra is felhívta a figyelmet: Kína felelőssége, hogy konstruktív szerepet játsszon egy igazságos, Ukrajna által diktált béke előmozdításában, amely az ország szuverenitásának és területi integritásának fenntartásán alapul. Von der Leyen szerint Kína egyre magabiztosabban lép fel a világban, ami aggodalomra adhat okot.

„Józanul kell újraértékelnünk kapcsolatunkat Kínával, amely túlságosan fontos ahhoz, hogy kockára tegyük azt, mert jövőbeli gazdasági jólétünk és nemzetbiztonságunk egyik tényezője” – emelte ki, hozzátéve, hogy az EU Pekinghez fűződő viszonya egyre bonyolultabbá vált „Kína stratégai álláspontjának tudatos megkeményedése miatt”.

Mint mondta, aggályos Kína katonai pozíciójának erősödése, a dezinformáció terjedése, valamint aggodalomra adnak okot az ujgurok ellen Hszincsiang tartományban végrehajtott súlyos emberi jogi jogsértések.

„Ezek az eszkalációs lépések arra utalnak, hogy Kína egyre elnyomóbbá válik otthon és egyre magabiztosabbá külföldön. A reformokat és a nyitást a biztonság és az ellenőrzés korszaka váltotta fel, ahol a kínai cégeket az állami hírszerzési műveletek támogatására kötelezik” – mondta.

Von der Leyen szerint nem életszerű „a Kínától való függetlenedés, de létfontosságú az Európát fenyegető kockázatok csökkentése.

Véleménye szerint diplomáciai fronton ez azt jelenti, hogy globális kérdésekben és a meglévő nemzetközi rend és intézmények megerősítése érdekében az EU-nak szorosabban együtt kell működnie nyugati partnereivel.

„Ugyanakkor Európának folytatnia kell a párbeszédet is Kínával bizonyos érzékeny témákról, valamint a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén folytatott együttműködést. Gazdasági téren pedig az EU-nak új egyensúlyt kell találnia Kínával, és Brüsszelnek csökkentenie kell az EU függőségét az olyan kulcsfontosságú alapanyagok tekintetében, mint például a lítium és más kritikus ásványi anyagok” – hívta fel a figyelmet a bizottság elnöke.

Von der Leyen közölte: az Európai Bizottság a közeljövőben olyan intézkedésekre tesz majd javaslatot, amelyek fokozni kívánják a bizonyos érzékeny technológiákba történő exportberuházások ellenőrzését, annak érdekében, hogy azok ne erősítsék egy rendszerszintű rivális katonai vagy hírszerzési képességeit. A bizottság elnöke jövő héten Emmanuel Macron francia elnökkel együtt diplomáciai látogatást tesz Pekingben.